Timmermans: az Európai Bizottság osztja a jogállamiság magyar helyzetével kapcsolatos aggályokat

Az Európai Bizottság továbbra is osztja a jogállamiság, az emberi jogok és a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét, s a helyzet az utóbbi hónapokban sem javult, sőt újabb problémák is felmerültek – hangsúlyozta a testület első alelnöke csütörtökön Brüsszelben.

Frans Timmermans az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén vett részt, amelyen a Magyarországgal szembeni, hetes cikk szerinti eljárás állása is téma volt.

Mint közölte, a korábban azonosított aggályos kérdések mellett újabbak is felmerültek, példaként egyebek mellett a Közép-európai Egyetem (CEU) részleges Bécsbe költözését, a munka törvénykönyvének módosítását, a közigazgatási bíróságok felállítását és a több mint 400 kormánypárti médiatermék összevonásával létrehozott Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt említette.

Kitért az újabb magyar kormányzati kampányra is, amelyben „rendkívül sötét képet festettek az európai intézményekről, mint ha egy titkos egyezség alapján minél több bevándorlót próbálnának behozni”. Aláhúzta: nincs semmiféle összeesküvés, a magyar emberek megérdemlik az igazságot, az Európai Bizottság pedig megpróbálja megvédeni az uniós vezetők becsületét. Hozzátette, azt sem érti, hogyan lehet a keresztény értékek és Európa védelmére hivatkozva megtagadni az élelmet a magyarországi tranzitzónákban várakozó egyes menedékkérőktől.

Timmermans sajnálatát fejezte ki, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács nem adott lehetőséget az EP-nek álláspontja ismertetésre.

Sargentini a soros román elnökséget hibáztatja

Călin Stoica, az EU soros elnökségét betöltő Románia uniós nagykövete mindenekelőtt leszögezte, hogy a jogállamiság és a demokrácia védelme alapvető fontosságú, majd arról számolt be, hogy már kétszer napirendre került a magyar ügy a tanácsban, legközelebb pedig április 9-én fognak arról eszmecserét folytatni.

A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini sérelmezte, hogy az EU soros elnökségét betöltő Románia nem hajlandó lépni ebben az ügyben vagy legalább megfelelő tájékoztatást adni az állásról.

A képviselő nem találta kielégítőnek Stoica felszólalását, amely szerinte minden konkrétumot nélkülözött. Hangsúlyozta, napirendre kell venni a kérdést, pontos üzemtervet hozzáfűzve, ugyanis már fél év eltelt, lényegében eseménytelenül.

Így reagált a Fidesz, illetve a magyar ellenzék

Gál Kinga, a LIBE fideszes alelnöke alaptalannak nevezte a magyar helyzettel kapcsolatos aggályokat, a felsoroltak szerinte mindössze néhány NGO híresztelésein alapulnak. Kiemelte, elfogadhatatlan, hogy a szakbizottság üléseit sorozatosan politikai kampányolásra használják fel. Szavai szerint a mai „a szappanopera újabb fejezete volt, amelyet már mindenki un”.

Mint mondta, Timmermans teljes tévedésben van, messzemenően eltávolodott a feladatától, mivel nem egy újabb Magyarország-meghallgatásra hívta meg a LIBE, hanem azért, hogy szárazan, objektívan beszámoljon a magyar hetes cikk szerinti eljárás állásáról. Hozzátette: „ez azt bizonyítja, hogy az eljárás rég elvesztette minden objektivitását, s semmi más, mint a parlamenti baloldal nyomásgyakorlásának eszköze, egy politikai játék”.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője azon véleményének adott hangot, hogy a helyzet lényegesen romlott az elmúlt időszakban Magyarországon. A kormány egyre agresszívabban gyalázza meg a demokráciát, az ellenzék egyetlen javaslatát sem hajlandóak megvitatni, az Országgyűlés elnöke pedig, mint valami rossz házmester, anyagi büntetésekkel próbálja elhallgattatni az ellenzéket – mondta, hangsúlyozva, hogy a tanács tehetetlensége rombolja az EU tekintélyét.

A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával. Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez, az Európai Unió Tanácsához került, de hivatalos meghallgatás még nem volt.

(MTI)