Több mint 200 millió ember vándorolhat el lakhelyéről 2050-ig a klímaváltozás miatt

A tanulmány szerint az ivóvízkészletek elérhetőségével, a növénytermesztéssel és a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatos lassú éghajlatváltozási folyamatok fokozatosan növekvő terhet jelentenek az emberek megélhetésére és jólétére.

A mostani dokumentum a hasonló témában 2018-ban publikált, úgynevezett Groundswell jelentésre támaszkodik, amely elsősorban a Szaharától délre található afrikai térségekben, Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában modellezte a klímaváltozást, de prognózisokat készített Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség, Észak-Afrika, valamint Kelet-Európa és Közép-Ázsia térségét illetően is.

A jelentés megállapítása szerint a következő három évtizedben jelentősen megnőhet az országokon belüli migráció, különösen a szegényebb és a legkiszolgáltatottabb térségekben kockára téve a fejlesztés terén korábban elért eredményeket.

A dokumentum előrejelzései szerint csak a szubszaharai térségben 86 millióan vándorolhatnak el 2050-ig a klímaváltozás következtében lakhelyükről, de anélkül, hogy elhagynák a régiót. Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben 49 millió, Dél-Ázsiában 40 millió ember lehet érintett a migrációs mozgásban.

„A klímaváltozás (…) elvándorlásra kényszerítheti az embereket. Már 2030-ban megjelenhetnek egyes államokban a klímaváltozás következtében kialakult migrációs gócpontok, és ez a folyamat idővel felerősödik” – mondta Kanta Rigaud és Viviane Clement, a tanulmány két szerzője.

„Még mindig van lehetőség tenni valamit. A károsanyag-kibocsájtás csökkentése és annak biztosítása, hogy a fejlesztések környezettudatosak, rugalmasak és inkluzívak, minden bizonnyal kulcselemét jelentik a klímaváltozás előidézte humán költségek mérséklésének” – húzta alá Rigaud és Clement. Hozzátették, hogy ilyen módon akár 80 százalékkal is mérsékelhető lenne a belső migráció mértéke.

(MTI)