A történelemben váltakoznak a hő- és jégkorszakok. Hányas lábbelivel közlekedik a Co2?
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A lappföldi Kevóban vasárnapra 33,6 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála, amire 1914 óta nem volt példa, akkor 34,7 fokos hőséget jegyeztek fel. A rendszeres mérések kezdete, 1844 óta nem volt még olyan forró a június Finnországban, mint az idén a finn országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint.
A skandináv országokban az elmúlt hétvégén szintén rekordközeli hőmérsékleteteket mértek, néhány helyen 34 fokot is – számolt be róla a The Guardian online kiadása.
Közben Észak-Amerikában is erős hőhullám tapasztalható. A gyilkos hőség miatt Oregon kormányzójának vasárnapi közleménye szerint 95 ember vesztette életét. Az Egyesült Államok északnyugati és Kanada délnyugati részén több százra tehető a kánikula miatti halálos áldozatok száma.
A szakemberek attól tartanak, hogy a klímaváltozás fokozta katasztrofális időjárási körülmények a következő hónapokban tovább romolhatnak.
Michael Reeder, az ausztrál Monash Egyetem meteorológia professzora szerint az Európában és Észak-Amerikában tapasztalható időjárás összefügg. Mint írta, a Csendes-óceán nyugati részén, Japán közelében egy trópusi alacsony nyomású terület zavarta meg a légkört, amely az egész féltekén hullámokat keltett. Ez a jelenség az úgynevezett Rossby-hullám, a légkör, valamint az óceánok nagyléptékű hullámmozgása. A hullám Kanada nyugati részén tört meg, és ez idézte elő a hőhullám kialakulásának feltételeit.
„Olyan, mintha egy gitárhúrt pengetnénk. A zavar a futóáramlat mentén terjedt tovább. Eljutott Észak-Amerikába, (felerősödött) és egy nagy magasnyomású rendszert hozott létre a légkör középső részén” – magyarázta Reeder, hozzátéve, hogy ez egy másik hullámot indított el az Atlanti-óceán északi része fölött, amely aztán megtört, és megteremtette a magas hőmérséklet feltételeit az északi régiókban. „Ebből a szempontból tehát a Skandinávia feletti magas hőmérséklet közvetlenül kapcsolódik az Észak-Amerikában történtekhez” – mutatott rá.
Svédországban idén jegyezték fel a harmadik legmelegebb júniust, Norvégiában pedig az északi-sarkkör közelében fekvő Saltdal megyében 34 Celsius-fokot mértek, ami csak 1,6 Celsius-fokkal alacsonyabb a mindenkori norvég hőmérsékleti csúcsnál. A június a déli féltekén is nagyon meleg volt. Új-Zélandban, ahol ilyenkor tél van, szintén rekordmeleget jeleztek.
(MTI)
A történelemben váltakoznak a hő- és jégkorszakok. Hányas lábbelivel közlekedik a Co2?
Az iskolában én is gyalog jártam. Egyszer, igaz, bicikliztem a folyosón egyet, de két jó nagy pofot kaptam érte.
Akkor 100 éve is globális felmelegedés volt, ugye? Neeeeeeem? Hát akkor ez hogy van?
Van néhány érdekes közmondás: ki szelet vet, vihart arat vagy ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Ki hogy értelmezi.
Akkor ez úgy van, hogy a statisztika többéves adatokat dolgoz fel.
Mezítlábason.
Ha nincs jó hőmérőjük, ne mérjenek. Ennyi.
Nos ezen szerintem mindenki el kellene gondolkozzon es mindenki csokentse a Co2 labnyomat egy picit, mert eljohet az az idoszak amikor mar visszafordithatalan lessz ez a jelenseg es annak mindenki megfogja tapasztalni a nem kellemes hatasat. Hogy mennyit kellene csokkenteni sajnos azt nem tudom, en szemelyszerint probalok munkaba gyalog jarni, a gyerekek is gyalog jarnak az iskolaban, mar amikor mukodik az iskola es ha az idojaras megengedi. De ez egy porszem a tengerben vagy meg annyi sem. A CO2 nagyobb merteku csokkentesere meg le kellene szigetelni a tombhazat, az epulet huteset paszivan kellene megoldani, es a nap energiat jobban ki kellene hasznali nyaron a melegviz eloallitasahoz. Ilyen celu programokot jobban(tobbet) kellene tamogasson az allam, onkormanyzat. Persze parhuzamosan egy eroteljes erdosites programot is kellene tamogatni, kivalasztani az a fa vagy noveny fajt amelyik a legtobb CO2 „elnyelesehez” kepes. Termeszetesen egy fecske nem csinal tavaszt, de valamikor, valamifelekeppen majd csak neki kell allni, mert ez igy hosszutavon fentarthatatlan. Egy „rovid” esozes elviheti akar a hazunkat, autonkat, a mezon megkarosodhat a termes, stb.