Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Tusk, aki novemberig állt az uniós állam- és kormányfők alkotta döntéshozó testület élén, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: ő személyesen „nagyon skóciainak” tartja magát, különösen azóta, hogy Nagy-Britannia pénteken kilépett az Európai Unióból.
Arra a kérdésre, hogy ha a skót kormány segítséget kérne Brüsszeltől az újbóli EU-csatlakozáshoz önálló országként, ezt megkapná-e, Tusk úgy fogalmazott: érzelmi alapon kétségtelen, hogy „mindenki nagyon lelkes lenne Brüsszelben és általában Európában is” ezzel kapcsolatban.
Hozzátette ugyanakkor: Skócia függetlenné válása esetén a szabályoknak megfelelően új felvételi eljárásra lenne szükség, és „nem érvényesülne automatizmus” Skócia önálló EU-csatlakozásának folyamatában.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta rendszeresen hangoztatja, hogy újabb függetlenségi népszavazásra van szükség, mert Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az EU-ból.
Skócia az Egyesült Királyság egészével együtt pénteken, közép-európai idő szerint éjfélkor kilépett az Európai Unióból, Nicola Sturgeon mindazonáltal a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: meggyőződése, hogy Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszaléphetne az EU-ba.
A skót függetlenségről 2014-ben már tartottak egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
Donald Tusk vasárnapi BBC-nyilatkozatát elítélte a brit külügyminiszter.
Dominic Raab ugyanebben a BBC-interjúműsorban azt mondta: az Európai Tanács volt elnökének nyilatkozata Skóciával kapcsolatban „meglehetősen nem európai és meglehetősen felelőtlen”, különös tekintettel például a Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban is tapasztalható elszakadási, szeparatista jelenségekre.
Raab hozzátette: nincs meggyőződve arról, hogy az európai vezetők üdvözölnék Tusk megfogalmazását a független Skócia lelkes fogadtatásáról.
A brit diplomácia egyik legtekintélyesebb veteránja szerint ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy nemcsak Skócia, hanem az Egyesült Királyság egésze is visszalép majd az Európai Unióba.
Lord John Kerr volt brit EU-nagykövet, aki a tagországok kilépését szabályozó jogi mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét annak idején kidolgozta, a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva azt mondta: az előző brit miniszterelnök, Theresa May nagyon súlyos hibát követett el, amikor 2017 márciusában aktiválta az 50. cikkelyt, hivatalosan elindítva a brit kilépési folyamatot.
Lord Kerr szerint ugyanis ez anélkül történt, hogy Londonnak világos elképzelése lett volna arról, merre kívánja venni a továbbiakban az irányt.
A 77 éves veterán brit diplomata kijelentette ugyanakkor: meggyőződése, hogy az Egyesült Királyság egy nap ismét belép az EU-ba. „Biztos, hogy a gyerekeim tanúi lesznek visszatérésünknek” – tette hozzá. Lord Kerr szerint azonban hosszú idő, akár tíz vagy húsz év is eltelik, mielőtt London újbóli felvételét kéri az unióba.
A brit visszatérés lehetőségét jelenlegi és volt uniós vezetők többször is felvetették az elmúlt időszakban.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-koordinátora a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: hisz abban, hogy Nagy-Britannia valamikor visszatér az Európai Unióba. A fiatal brit nemzedék felteszi majd a kérdést, „hogy mit tettünk”, és azt fogja mondani, hogy „vissza akarunk térni” az EU-ba – jósolta Verhofstadt, bár hozzátette: nehéz megmondani, hogy ez mikor lesz.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző elnöke a Brexit előtti napon a BBC televíziónak kijelentette: ha Nagy-Britannia valamikor a jövőben meggondolná magát, és szeretne ismét belépni az Európai Unióba, az EU minden bizonnyal visszafogadná.
Ugyanígy vélekedett Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, aki a The Guardian című baloldali brit napilapban nemrégiben megjelent cikkében azt írta, hogy az EU bármikor szívesen visszafogadja tagjai közé Nagy-Britanniát.
(MTI)