Tusk: az Unió bővítésének kérdése 2020-ban újra a tagállamok asztalára kerül

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül – közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Tájékoztatása szerint a bővítés kérdéséről már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt döntés születhet.

A két érintett ország nem hibás azért, hogy a tárgyalások megkezdéséről nem volt egyetértés az uniós tagállamok között. A két ország készen áll, de van néhány uniós tagállam, amely sajnos még nincs kész az újabb bővítési folyamat megkezdésére – mondta.

„Nem kételkedem abban, hogy mind Észak-Macedónia, mind Albánia egy napon tagja lesz az Európai Uniónak” – mondta Tusk.

Aláhúzta, csalódottságuk érthető, ugyanis elvégezték a feladatukat, az Európai Unió azonban nem.

„Azt kérem macedón és albán barátainktól, ne adják fel az uniós csatlakozásba vetett reményüket” – tette hozzá.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón súlyos történelmi hibának nevezte a tagállamok vezetőinek pénteki döntését arról, hogy az EU ne kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

„Nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy bizottsági elnöki megbízatásom utolsó EU-csúcsa ilyen kimenetelű vitával záródott” – mondta.

A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait – húzta alá.
  
Angela Merkel német kancellár sajnálatosnak nevezte, hogy most sem sikerült megállapodni Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Sajtóértekezletén elmondta, hogy nem tartotta volna helyesnek különválasztani a két nyugat-balkáni ország előrehaladását az integrációs folyamatban.

Hozzátette, nem csak Franciaország ellenezte a lépést, több más ország is ezen az állásponton volt.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a csúcson elfogadott zárónyilatkozat Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásairól szóló fejezetével összefüggésben hangsúlyozta, mindkét ország és polgáraik óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy teljesítsék a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket.

Ha mások eleget tesznek az EU követelményeinek, az uniónak is kötelessége tartania magát adott szavához – tette hozzá az EP elnöke.

(MTI)