Vasárnap éjszaka a Kijevre mért rakétacsapásokban legalább hat ember vesztette életét – jelentette az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója. A támadások a Retroville bevásárlóközpontot érték a főváros északnyugati részén. A tízemeletes épület teljesen kiégett, az előtte lévő parkolóban hatalmas kráter keletkezett. A romok között még kutatnak esetleges túlélők után.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a mariupoli művészeti iskolát ért bombatámadást. Az épületbe mintegy 400 ember menekült a harcok elől, ők a romok alatt rekedtek, nem tudni biztosat a sorsuk felől – állította az ukrán elnök hétfő reggeli videoüzenetében. Hozzátette: azt viszont biztosan tudják, hogy le fogják lőni azt a pilótát, akinek a repülőgépéről ledobták azt a bombát az iskolára.
Zelenszkij azt is megemlítette, hogy vasárnap telefonon beszélt Boris Johnson brit miniszterelnökkel, Ukrajna igaz barátjával, hogy megvitassák a Kijevnek nyújtandó támogatást.
Az ukrán katasztrófavédelmi hatóságok közölték, hogy sikerült elállítani az ammónia szivárgását az északkelet-ukrajnai Szumi városának egyik vegyi üzemében. Arra nem tértek ki, hogy mi okozhatta a szivárgást. A szúrós szagú, mérgező gáz a Szumihimprom nevű vegyi üzem 2 és fél kilométeres körzetében minden irányban szétterjedt, de a hatóságok szerint nem jelent veszélyt a lakosságra.
Az üzem a 263 ezer lakosú Szumi keleti külkerületén található. A várost hetek óta támadják az orosz erők.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette: megállapodás született nyolc humanitárius folyosó megnyitásáról, hogy a civil lakosság elhagyhassa az orosz ostrom alatt álló városokat. Az érintett települések között nem szerepel viszont Mariupol, ahova a kormányfőhelyettes szavai szerint továbbra sem sikerül humanitárius segítséget eljuttatni.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki “népköztársaság” vezetője úgy vélte hétfőn, hogy az orosz erőknek még több mint egy hét kell ahhoz, hogy bevegyék az azovi-tengeri Mariupol kikötővárost.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta, még nem sikerült komoly áttörést elérni a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokon. A szóvivő arra kérte azokat az országokat, amelyek befolyással bírnak Ukrajna politikájára, vessék latba befolyásukat annak érdekében, hogy konstruktívabb hozzáállásra vegyék rá Kijevet. Ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen találkozzon Zelenszkijjel, nagyobb előrelépésre van szükség a delegációk közötti egyeztetésen – jelentette ki Peszkov.
Borrell: súlyos háborús bűncselekmény Mariupol támadása
„Ami most Mariupolban történik, az súlyos háborús bűncselekmény. Az oroszok mindent lerombolnak, lebombáznak és válogatás nélkül mindenkit megölnek” – jelentette ki Borrell a jelen lévő újságíróknak.
Elmondta, hogy a külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon megvitatják az Ukrajnának nyújtandó további támogatást, valamint azt, hogy a már bevezetett gazdasági büntetőintézkedések sorát kiegészítsék-e az orosz energiaágazatot célzó újabb szankciókkal.
Annalena Baerbock német külügyminiszter is határozottan elítélte az ukrajnai civilek elleni támadásokat. „A törvény feladata hogy megítélje, ezek a támadások minek minősülnek, de számomra egyértelmű hogy ezek háborús bűncselekmények” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy ezek a támadások is azt erősítik meg, hogy az EU-nak, mint szabályokon alapuló nemzetközi rendet követő közösségnek egyértelműen el kell szigetelnie az orosz rezsimet. Baerbock hangsúlyozta azt is, hogy Németországnak fokozatosan, de feltartóztathatatlanul meg kell szabadulnia az orosz energiahordozóktól való függőségtől.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azon a véleményen volt, hogy nem szabad belefáradni Oroszország szankcionálásába és Ukrajna támogatásába. Azt is kiemelte, hogy az EU-nak meg kell fontolnia, mi az a határ, amelynek átlépése után Oroszországra még keményebb szankciókat vethetnek ki, mivel “számára úgy tűnik hogy az ukrajnai városok és civilek bombázása még mindig nem elég meggyőző érv néhány tagállam számára”.
„Úgy vélem, elkerülhetetlen, hogy beszélni kezdjünk az energiaágazatról, legfőként a kőolajról, mert ez az orosz költségvetés legfontosabb forrása. Az kőolaj ráadásul elég könnyen pótolható” – jelentette ki.
A hétfői külügyi tanács várhatóan nem állapodik meg új szankciókról Oroszország ellen, azonban a külügyminiszterek megbeszélést folytatnak az úgynevezett “stratégiai iránytűről” annak jóváhagyása céljából.
A stratégiai iránytű egyértelmű politikai és stratégiai iránymutatást nyújt majd a biztonságra és védelemre vonatkozó, az elkövetkező 5-10 évre szóló uniós megközelítéshez. Célja az EU védelmi cselekvőképességének növelése és egy gyorsreagálású védelmi rendszer létrehozása.
(MTI)
