Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A dokumentum szerint pozitívan viszonyult az EP-képviselők többsége, de az európai intézmények képviselői is a Minoriy SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés jogalkotási javaslataihoz az Európai Parlamentben tartott nyilvános meghallgatáson. A kezdeményező bizottság tagjai fejezetenként mutatták be javaslataikat az Európai Parlament szabadságjogok (LIBE), művelődési (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai szervezte meghallgatáson.
A meghallgatást élénk érdeklődés övezte, a felszólaló több mint negyven képviselő háromnegyede támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és a jogalkotás beindítására biztatta az Európai Bizottságot. A leghangosabb ellenzők romániai EP-képviselők voltak.
„Az elmúlt években az alapvető jogok és értékek egyre fontosabbá váltak. A kisebbségi jogok az alapvető jogok részét képezik, és európai értéket képviselnek. Ma itt az ideje ez alapján cselekedni. Az uniós politikák és finanszírozás révén támogathatjuk kisebbségeinket abban, hogy megbecsültnek, védettnek és egyenlőnek érezzék magukat” – fejtette ki felszólalásában Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a FUEN elnöke.
Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának nevében javasolta egy parlamenti határozat elfogadását, amely felkéri az Európai Bizottságot a jogalkotásra az MSPI-ban foglaltak alapján.
Az EU Alapjogi Ügynöksége, az Európai Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve az Európa Tanács Nyelvi Chartájanak képviselői egyaránt üdvözölték a kezdeményezést, amelyet fontosnak és támogatandónak neveztek – írja a közlemény
„Nagyon elégedett vagyok. A támogató hangok azt bizonyítják, hogy az Európai Parlamentben nagy többség áll az őshonos kisebbségek védelme mögött. Ismét bizonyosságot nyert az, hogy az őshonos kisebbségek itt, Európában nincsenek magukra hagyva. Nagyon sok olyan kollégám szólalt fel, aki támogatja az ügyünket, fontosnak tartotta, hogy eljöjjön és elmondja: az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell az őshonos közösségekkel, az Európai Uniónak törvényeket kell elfogadnia a védelmükben. Nem csupán több mint egymillió polgár támogatása van mögöttünk, hanem a parlamenti képviselőknek a hangja is, illetve azoké az intézményeké, amelyek képviseltették magukat. Románia most sem cáfolta meg magát, a román felszólalók továbbra is követték a kezdeményezésünket elutasító álláspontot, de ezúttal is magukra maradtak. Köszönöm az anyaországi képviselők kiállását, akik párthovatartozástól függetlenül támogatják ezt a nemzeti ügyet! Köszönöm azoknak, akik velünk tartottak, szurkoltak, nagyot léptünk előre, és a munkát folytatjuk!” – nyilatkozta a közlemény szerint Vincze Loránt a meghallgatást követően.
A Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés (MSPI) által erősebb lesz az Európai Unió – jelentette ki a polgári kezdeményezés csütörtöki nyilvános közmeghallgatásán Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.
„A polgári kezdeményezéssel mi arra kérjük az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy jogalkotás útján nyújtson védelmet azoknak a kultúráknak és nyelveknek, amelyek őshonosak, ám kisebbségben vannak Európa tagállamaiban” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Meglátása szerint ‘kettős mércét’ jelent, ha egy kisebbségi személy sorsa annak függvénye, hogy melyik tagállamban született.
„A kisebbségek mindig hozzáadott értéket jelentenek egy tagállamban. Európának nem szabad erről lemondania, mert akkor önként mond le saját kulturális öröksége és sokszínűsége egy jelentős részéről” – fejtette ki Kelemen.
A szövetség elnök reméli, hogy a nyilvános meghallgatáson sikerült rámutatniuk a jó példákra (Dél-Tirol, német-dán határvidék, belgiumi németajkú közösség, finnországi svédek), amelyek bizonyítják, hogy ‘a kisebbségek akkor tudnak a leghasznosabbak lenni a társadalom egésze számára, ha szabadon élhetik meg identitásukat, használhatják nyelvüket és kultúrájukat’, és azt kérik, hogy ezek legyenek egész Európában elfogadottak.
„A mi kezdeményezésünk nem irányul senki ellen! A szkeptikusokat is meg tudtuk talán győzni arról, hogy a többség nem lesz kevesebb azzal, hogy jogokat ad a kisebbségeknek, ellenkezőleg, erősebb lesz ez által, és erősebb lesz az Unió. Bízom abban, hogy a mai eszmecserével közelebb kerültünk a jogalkotáshoz, és megerősítettük mindazt, ami számunkra fontos” nyilatkozta a meghallgatás követően Kelemen Hunor.
(Agerpres)