Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

WHO: az európai halálos áldozatok 95 százaléka hatvan év feletti

WHO: az európai halálos áldozatok 95 százaléka hatvan év feletti Külföld

Az új koronavírus áldozatainak több mint 95 százaléka 60 év feletti, de a fiatalok sem lélegezhetnek fel – mondta csütörtökön Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója.

Hirdetés
Hirdetés

Hans Kluge szerint az emberek milliárdjait karanténba kényszerítő és a világgazdaságot megrengető vírus okozta súlyos megbetegedésnek nem az életkor az egyetlen kockázata.

„Az a felfogás, hogy a Covid–19 nevű betegség csak az idősebb embereket érinti, téves” – mondta Koppenhágában tartott internetes sajtótájékoztatóján az igazgató. „A fiatalok nem legyőzhetetlenek.”

Hans Kluge kijelentései egybehangzanak a szakosított ENSZ-szervezet főigazgatójának, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusznak a megállapításaival. A WHO adatai szerint az 50 év alatti igazolt fertőzöttek 10-15 százalékának vannak mérsékelt, illetve súlyos tünetei.

„A betegség súlyos eseteivel találkoztunk tizen- és huszonéveseknél, sokan közülük intenzív ellátásra szorulnak, és egyeseket sajnos elveszítünk” – mondta Hans Kluge.

Az igazgató közölte: friss statisztikák szerint 30 098 halálesetet jelentettek Európából, többségüket Olaszországból, Franciaországból és Spanyolországból.

„Tudjuk, hogy ezeknek a haláleseteknek a több mint 95 százaléka 60 évnél idősebb paciens esetében következett be, a halálos áldozatok több mint a fele 80 év feletti volt.”

Kluge szerint a halálos áldozatok több mint 80 százaléka szenvedett olyan krónikus betegségekben, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. „Kedvező viszont, hogy vannak jelentések olyan száz év feletti paciensekről, akik kórházba kerültek, és azóta teljesen meggyógyultak” – mondta.

Európa korlátozások között fog élni a járvány után is

Nagyon hosszú és nehéz fázisnak nevezte az új koronavírus-fertőzés lassulása után következő időszakot Giuseppe Sala milánói polgármester a nemzetközi sajtónak, közte az MTI-nek adott interjúban, hangsúlyozva, hogy egész Európa korlátozások között fog élni, amíg nem találnak oltóanyagot.

Giuseppe Sala kijelentette, hozzá kell szokni, hogy angol kifejezéssel „stop&go” lesz mindennapi életünk. Ez azt jelenti – magyarázta a milánói polgármester –, hogy amint lehetséges, fokozatosan enyhítenek majd az óvintézkedéseken, de rögtön ismét szigorítják őket, ha a járványgörbe újra felfelé ível.

Így fogunk élni, amíg nem találunk vakcinát a vírusra – mondta az 1,3 millió lakosú észak-olaszországi város első embere. Azt mondta, nem tudja, milyen szempontok szerint engedik majd ismét ki az utcára a lakosokat: mérlegelni kell, hogy az idősebbek esetében, ami akár hatvan év felettieket is jelenthet, mikor oldják fel a kijárási korlátozást.

Emlékeztetett, hogy Olaszországban a diagnosztizált fertőzöttek hetven százaléka férfi, így nem zárta ki, hogy a női dolgozókat előbb alkalmazhatnák a hivatalokban. Megjegyezte, hogy Milánóba is későn és a szükségesnél kevesebb szájmaszk érkezett, amelyekből eddig csak az egészségügyi dolgozók, rendfenntartók, köztisztasági dolgozók, taxisok kaptak.

„Nekik sem jutott elegendő, de a lakosoknak egyáltalán nem tudtunk szájmaszkot adni, enélkül pedig nem tudnak kimenni az utcára” – mondta Milánó polgármestere.

Hozzátette, a mintegy tízezer diagnosztizált beteget regisztráló Milánót sikerült megvédeni a Lombardia tartomány többi részén pusztító erővel fertőző járványtól. Elismerte, hogy az első napokban ő sem ismerte fel a helyzet veszélyességét, ezért buzdította a milánóiakat, hogy ne zárkózzanak be, hanem sétálással vegyék birtokukba a várost.

Giuseppe Sala úgy vélte, az egy hónapja tartó kijárási korlátozás „felemésztette” a korábban örökmozgó Milánót. Naponta több száz segítségkérő üzenetet kap a munka nélkül maradt, elkeseredett emberektől. Kijelentette, az egészségügyi járványt gazdasági járvány követi máris Olaszország eddigi egyik leggazdagabb városában.

Emlékeztetett, hogy a milánói önkormányzati tulajdonban levő városi tömegközlekedés forgalma 90 százalékkal esett vissza, ami ugyanekkora bevételkiesést is jelent. Az elsők között bezárt Scala operaház hetente egymillió eurót veszít, a milánói ingatlanpiac máris összeomlott, amiként a járvány előtt intenzív vásárszervezési tevékenység is.

A legnagyobb kár azonban a kis- és közepes vállalkozásokat érte, amelyek többsége talán újra sem fog indulni – jegyezte meg Giuseppe Sala.

(MTI)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás