A WHO vészhelyzeti programjának alárendeltségében működő titkárság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat- és Közép-Afrikában endémiás fertőző betegség kevésbé hajlamos a változásra. Hozzátette, hogy a fertőzöttektől vett minták genetikai szekvenálása segít majd jobban megérteni a mostani járványt.
A WHO szakemberei mindazonáltal felhívták a figyelmet arra, hogy sok fontos kérdést a vírussal kapcsolatban még nem sikerült tisztázni. Lewis szerint a majomhimlő vírusa általában „nagyon stabil szokott maradni”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fekete himlő elleni védőoltások 85 százalékban hatásosak a majomhimlő-fertőzés ellen is.
Mint mondta, a vakcinát időközben továbbfejlesztették, a gond viszont az, hogy a fekete himlő elleni oltások már nem állnak rendelkezésre nagyobb mennyiségben, ezért most ki kell dolgozni, hogy különösen mely csoportok szorulnak védelemre.
Andy Seale, a WHO szakértője szerint a nemi érintkezés lehetséges módja a fertőzés terjedésének, de egyszerű érintés is elegendőnek bizonyulhat. Hozzátette, hogy míg a múltban a fertőzés jórészt utazókkal terjedt nagyon korlátozott körben, a mostani eseteknél más mintázat figyelhető meg.
Az elmúlt napokban Észak-Amerika és Európa több országában – köztük az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Belgiumban, Svájcban, Spanyolországban és Hollandiában – vettek nyilvántartásba majomhimlővel fertőzött embereket.
Maria van Kerkhove, az ENSZ egészségügyi szakosított szervezetének járványügyi szakértője szerint eddig több mint száz megerősített és fertőzésgyanús esetről tudni.
„Ez kézben tartható helyzet” – fogalmazott a szakember, bár szerinte félő, hogy az esetek száma növekedhet.
A WHO szerint a betegség mostani megjelenése annyiban tér el a szokványostól, hogy a vírus olyan országokban jelent meg, ahol rendszerint nem szokott. Szakértők jelenleg a fertőzések eredetét kutatják, illetve azt, hogy megváltozott-e valami a csak ritkán halálos vírus szerkezetében.
(MTI)
