Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A Boldogasszony tenyerén a Vigadóban

A Boldogasszony tenyerén a Vigadóban Kultúra

A Vigadó Művelődési Ház szervezésében, 2023. február 24-én (péntek), 19 órától, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Boldogasszony tenyerén című néptánc előadást tekinthetik meg az érdeklődők a Vigadó Művelődési Ház nagytermében.

A világegyetem örökérvényü működési rendje alapját képezi a magyar néphitnek. Hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, ráolvasásokban, archaikus imáinkban, gyermekjátékainkban, énekeinkben, mesekincsünkben.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek, a női minőség, amely a világot teremtette, a férfi minőség a napkultuszban nyilvánul meg.
Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.

Az előadásban a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.

Hirdetés
Hirdetés

A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A földre született ember próbálja megismerni a világot. A csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését, a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert, a hiedelem világán keresztül pedig az Istent. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.

“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre) Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.

Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő, zeneszerző: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt, Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri Sándor Alap program támogatása által valósult meg.

Jegyár: felnőtteknek 25 lej, diákoknak/nyugdíjasoknak  15 lej.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás
Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2023. február 24., 9:34
    ÉRTÉKELÉS: -1

    Míg, lélek szól…
    „Zeng a lélek, zeng a szó…”

    Táncoljátok az Életet
    a lélek zeng a forgatagban
    tánc nélkül élni nem lehet
    reménysugár lüktet a dalban
    tovább lendít előre visz
    és mélybe ránt hogy érezd
    a sejtjeidben van a kincs
    ami mozgatja véred
    feltolul panasz és remény
    Veled forog a Társad
    szívetekben lobog az Ég
    kiszórja űzi vágyad
    a csillagok felé repít
    úgy pallérozza sorsod
    járj ” karikázót vagy ” verbunkost”
    „csárdást” örömbe sodrót
    mutasd meg azt hogy vagy hogy élsz
    hogy megmaradsz a forgatagban
    hogy táncban vagy és hogy remélsz
    míg lélek szól a dalban…