Marilyn Monroe székely felfedezőjére emlékeznek
A ki tudja hány férfi fantáziáját megmozgató Marilyn Monroe-ról bizonyára sokan hall...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A különféle hitelszövetkezetek mellett a Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet képezte a szövetkezeti mozgalom alapvető formáját. Országos szinten 1898-ban alapította gróf Károlyi Sándor az általa 1896-ban létrehozott Magyar Gazdaszövetség kiteljesítéseként.
Az 1900-as években a különböző szövetkezetek egyikét a hitelszövetkezetek alkották. A hitelszövetkezetek a tagjaik által jegyzett üzletrészekből és betétekből – kis kamattal – pénzösszegekkel látták el a falusi kisembereket, akik gazdaságuk és családjuk nehézségeinek áthidalására, vagy gazdaságuk fejlesztésére hitelek felvételére kényszerültek. Tagjaik az üzletrész és a betét után évi osztalékban részesültek.
Gidófalvi István kolozsvári közjegyző, a szövetkezeti mozgalom egyik erdélyi úttörője 1908-ban alapította meg hitelszövetkezetét, mely 1911-ben már 400 egységet tömörített. A mozgalom célja a kisvállalkozók (kisiparosok, kiskereskedők) nagytőkével szembeni összefogása és így egymás kölcsönös segítése volt. A nevét viselő szövetkezet sepsiszentgyörgyi székhelyét a Bazár Iskola utcai (ma Kossuth Lajos) szárnyában rendezte be.
A Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezetek a magánkereskedelem túlkapásai ellen nyújtottak védelmet azáltal, hogy jó és megbízható minőségű árut biztosítottak méltányos, sokszor még önköltségi áron is, s ha mégis valamelyes haszonra tettek szert, azt az év végén a vásárlások arányában szétosztották, vagy közhasznú célok megvalósítására fordították. Működőképességét, népszerűségét és hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1940-ben a Hangya Szövetkezeti Központnak az akkori Magyarország területén 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal és 400 bolttal, valamint 30 saját konzervgyára és 20 ipari üzeme.
Sepsiszentgyörgyön 1915-ben alakult meg a Hangya helyi kirendeltsége. Igazgató elnökéül József Lajos unitárius esperest választották meg. Székhelye és boltja Bikfalvi István vasáru-kereskedő Kossuth Lajos utca 6. szám alatti (helyén ma a Bodok szálló előtti parkoló található) házában volt . Rövidesen a Gidófalvi Szövetkezet is hozzá csatlakozott.
A trianoni változások után Furnica néven újították fel a Hangya hagyományait, mely Cooperaţia címmel 1927 és 1940 között saját folyóirattal is rendelkezett. Helyi fiókja 1938-ban korszerűsítette az Olt utcai telkén levő raktárait, és székházat épített. Több háromszéki helységben is saját szövetkezeti házat emeltek. A második bécsi döntés után a helyi szövetkezet ismét csatlakozott a Hangyához. 1946-ban beszüntették tevékenységét, hogy aztán a kommunizmus évei alatt, átszervezett formában, az országos Uniunea Cooperativelor de Consum (Unio) rajoni, majd megyei fiókjaként működjön tovább. <<
József Álmos
A Hangya-szövetkezetek életre hívása a Magyar Gazdaszövetségtől származik. A gazdaszövetség 1896-ban gróf Károlyi Sándor vezetésével független gazdákból szerveződött, akik már korábban olyan gazdasági felfogást vallottak, hogy az akkori agrárválságnak az alapvető oka a magyar gazdaság monopolstruktúrájára, egyoldalúságára vezethető vissza, s hogy a válságból való kibontakozás útja a szövetkezeti összefogás lehet a különböző gazdasági területeken. Az 1897. december 2-án tartott gyűlésen a Gazdaszövetség a falusi hitelszövetkezetek addigi sikeres szervezése alapján elhatározta, hogy fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket épít fel a kereskedelmi „monopóliummal” szemben. A december 3-i Hazánk az uzsora ellen címmel közölt határozata a kialakítandó központi szövetkezet feladatát így körvonalazta: „… nehogy a falusi szövetkezetek munkája rossz irányba tévedjen, központot is teremt, amelynek feladata lesz a falusi szövetkezeteket visszatartani a ballépésektől, őket tanáccsal ellátni, s köztük és a nagykereskedők s gyárosok közt létesíteni a kapcsolatot…” Ilyen szervezési elvek alapján alakult meg a Hangya központi szövetkezet Budapesten 1898. januárban. A lendületesen folyó szervező akció során, amely a Felvidéken, majd Erdélyben zajlott a legerőteljesebben, országosan kb. 1300 szövetkezet jött létre az első világháború küszöbéig. |