Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Beszélgetőtársunk nem rejtette véka alá, hogy örömmel fogadta és nagyra értékeli az elismerést, mert a Székelyföld folyóiratban bő két évtized során közölt munkái okán messze földön híres, általa is nagyra becsült szerkesztőség részesítette ebben: egy olyan szellemi műhely, amelynek tagjaihoz a szakmai szálakon kívül immár személyes kötődés, mondhatni barátság is fűzi. Nyilván nem véletlenül, hanem sok tekintetben azonos az értékrendjük, gondolkodásmódjuk és megegyeznek a törekvéseik. Ezek egyike a kortárs román szerzők műveinek magyar nyelvre ültetésére, illetve megjelentetésére irányuló következetes igyekezet.
Felismerték, hogy kultúraközvetítő szerepüknél fogva a műfordításokra fontos, mondhatni nélkülözhetetlen feladat hárul a kölcsönös megismerésben. És amennyiben ez a folyamat nem erőltetve, hanem természetes módon és mindkét irányban zajlik, akkor hozzájárulhat a magyar-román közeledéshez. A közöttünk érzékelhető feszültség ugyanis a másik félre vonatkozó hiányos, felületes vagy hamis tényeken alapuló tudás okozta előítéletekre vezethető vissza. Egymás irodalmi műveinek elolvasása által viszont felfedezhetjük az ugyanabban a földrajzi térben együtt megélt történelmi idők tapasztalataiban gyökerező, mindkét fél irodalmában tükröződő rokon vonásokat. Rádöbbenhetünk, hogy több minden köt össze minket, mint amennyi elválaszt, és a meglévő különbözőségekből is tanulhatunk.
Megtudhattuk továbbá, hogy a műfordítás iránti érdeklődés a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszékén eltöltött diákévek hozadéka Szonda Szabolcs számára. Az általa remeknek nevezett tanári kar tagjait ugyanis nem a diákok nemzetisége, hanem hozzáállása és tudása érdekelte a román mellékszakon is. Így sikeresen irányították figyelmét a kortárs román szépirodalomra, amelynek alkotásait azóta is igyekszik megismertetni nemzettársaival. Ennek betudható, hogy már több mint harmincra tehető azon szerzők száma, akiknek egy vagy több írását, esetenként teljes kötetét lefordította és közzétette a kulturális sajtóban, kiadóknál. Simona Popescu bukaresti, Dan Lungu jászvásári írók, költők verskötetei és regényei után legutóbb néhai Alexandru Muşina brassói író-költő két könyvét tolmácsolta és jelentette meg magyarul egy kötetben.
Szonda Szabolcs jelenleg a jászvásári Florin Irimia rövid novellákból összeálló regényének magyar változatán dolgozik. Az 1976-ban született alkotó az 1989-es változás előtti és utáni korszak képét rajzolja meg saját élettörténetén keresztül. Az egyéni és társadalmi útkeresés, valamint felnőtté válás ábrázolásának könyve ez, stílusa, tematikája pedig saját bevallása szerint a fordítót is magával ragadta.