Marilyn Monroe székely felfedezőjére emlékeznek
A ki tudja hány férfi fantáziáját megmozgató Marilyn Monroe-ról bizonyára sokan hall...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Meselélek című könyv nem a hagyományos gyerekmese kategóriájába tartozik, de megtalálja az utat a gyerekekhez is. Inkább a Csernik Pál Szende által meseként megélt élet különböző fejezeteit tartalmazza belsőből külsővé, külsőből belsővé váló képekben, mindezeket egy végtelen fonalra felfűzve. A végtelenből ugyan csak egy kis szakaszt tartalmaz a könyv, de mint kiderült, a mesemondó számára az ősei által megélt és a gyerekeiben folytatódó eleven élet nagyon is igazi valóság.
Ezért nem véletlen, hogy múltat, jelent, jövőt pedzette kérdéseivel Kolcsár József, és így megtudhattuk, hogy a szerző sepsiszentgyörgyi születésű, és a szemerjai iskolában épp annyira otthon és a helyén érezte magát a világban, mint a művészeti líceumban. Utána azonban egy átmeneti időszak következett, amikor „nem tudta kicsomagolni magát a lélek”, ezért Magyarországra ment szerencsét próbálni. Keramikusként dolgozott 7 évig Szendehelyen, majd egyszer csak elvitte gyerekei váci óvodájába a székely népmesét, mert kikívánkozott belőle ez a dallamos székely nyelvjárás – és nagy sikert aratott. És mert ő egyébként is mindig „elkezd beszélgetni azzal, akinek csillog a szeme”, csillaga erre a mesés útra vezérelte.
Megérezte Isten jelenlétét s az ő gazdagságát a végtelen természetben, amikor egyébként semmije se volt a két gyerekén kívül – az erről az élményről szóló írását fel is olvasta. Ennélfogva hite és szeretete is erős, amit pedig a szülőföldtől kapott, elsősorban a dálnoki és albisi nagymamáktól, azt szeretné viszonozni, visszahozni. „Székelyföld az én bölcsőm, hátországom, az én egyetemem” – vallotta. S mert a szülőföldnek sikerült ilyen jól kiművelni őt, a siker lassan mellészegődött, és útitársa lett, amikor meghívták mesélni Amerikába, Svédországba, Németországba vagy Ausztráliába. A Meselélek könyv a közösségi hálóra időnként kikívánkozó kisebb vallomásokból, írásokból állt össze. Szende bevallotta, azért is olyan beszédes, mert harmadik leánykaként otthon időnként nem jutott szóhoz, most bepótolja. A bemutatott kis kötetnek lesz folytatása is, Világlátó meselélek címmel, sőt hangoskönyv is, ígérte a lábbábos, aki már fontolgatja, hogy új párjával, családjával hazaköltözik a nagymama dálnoki házába, amelyet, ígéretükhöz híven, nem adtak el senkinek.