A négyes jelszó jegyében

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1943. június 15-én Kézdiszentlélek adott otthont a KALOT egy nagyszabású rendezvényének. A Perkőn tartott ünnepélyen mintegy négyezren vettek részt.

A KALOT, azaz a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete 1938 és 1946 között működött. Történetének összefoglalóiban kiemelik, hogy polgári pártoktól független mozgalom volt, de a szélsőséges politikai erők ellen (nemzetiszocializmus, kommunizmus) felemelte szavát, s ami nevében nem tükröződik: az ökumenizmus alapján szerveződött, protestáns felekezetek is tevékenykedtek benne.

Helyi szervezete a katolikus agrárifjúsági legényegylet volt, melynek egyházi elnöke a pap, világi elnöke választott földműves. 1940-ben 2500 helyi szervezetben kb. 300 ezer tagot tartottak nyilván. A KALOT teret hódított a bécsi döntést követően Észak-Erdélyben is. 1941. május 18-án az országos nagygyűlését is Csíksomlyón tartotta. Ugyanitt népfőiskola indult már 1940–1941 telén.

A magyar falu lelki és szellemi megújítását, közösségi-gazdasági megerősítését szolgáló mozgalom társadalom- és művelődéstörténeti szerepét újabban Cseke Péter tanulmányai világosították meg. A magyarság számára súlyos teher- és próbatételeket jelentő időszakban egy négyes jelszót tűzött maga elé a KALOT: „Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!

1943. június 15-én Kézdiszentlélek adott otthont a KALOT egy nagyszabású rendezvényének. A perkői rendezvényről Négyszáz szereplő, négyezer néző a perkői nagy szabadtéri népi bemutatón címmel közölt beszámolót a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Székely Nép 1943. június 16-i száma. Ebből megtudhatni, hogy Lemhény, Kézdialmás, Csomortán, Esztelnek, Kézdiszentkereszt, Nyujtód, Gelence részvételével zajlott az ünnepség, de az eseményre a pünkösdi csíksomlyói zarándoklatról is érkeztek zászlóaljak.

A magyar népdal és néptánc ünnepét Dénes Izra igazgató-tanító, KALOT-titkár nyitotta meg, és Bartos Endre, a KALOT kézdiszentléleki ifjúsági elnöke üdvözölte, Mike Lajos torjai ifjú pedig a seregszemle jelentőségét ismertette. Az ünnepi műsor része volt Szakács Antal tanügyi előadó szavalata, Juhász Antal előadása a népdalról és néptáncról, Ambrus Károly szólótánca, Diénes Sarolta szavalata, a torjaiak táncműsora és mesejátéka, a gelenceiek balladafeldolgozása, a csíkszentsimoni fúvósok fellépése. Zárásként Fekete István főesperes, Földi István népművelési titkár, valamint Csató Gyula plébános, a KALOT egyházmegyei igazgatója szólt az összegyűltekhez.

Erről a visszhangos eseményről készültek a mellékelt fényképek, amelyek felújítása Borcsa Attilának köszönhető.