A rajongókkal együtt megöregedni! – interjú Tatár Attilával, a Bagossy Brothers Company gitárosával –

A Bagossy Brothers Company második alkalommal lépett fel Kézdivásárhelyen, ez alkalommal az Őszi Sokadalom színpadán. Tatár Attilát, a zenekar gitárosát többek között a zenekar álmairól, a Petőfi zenei díjról kérdeztünk.

– Pár év alatt híressé váltatok nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is. Mi a gyors fejlődés titka?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy összetett kérdéskör az, hogy egy zenekar mitől lesz sikeres, de az egyik és legfontosabb komponense a sikernek a dal. Olyannak kell lennie, amivel a közönség azonosulni tud. Szerintem, ha ez nincs meg, akkor csak egy bizonyos határig lehet előrehaladni. A jó dalokon kívül manapság még mindenképpen szükséges egy jó minőségű előprodukció, mert a zenekarok elsősorban a koncerteken népszerűsítik önmagukat, vagy ha úgy tetszik, akkor keresik a pénzt is. Szóval ahhoz, hogy meg tudj élni belőle hosszútávon, koncertezni is kell. Ezek mellett még fontos a menedzsment, no és a tudatos gondolkodás arról, hogy mik a célok, és azok felé a legoptimálisabb lépeseket tegye is meg egy adott zenekar. A mi esetünkben úgy néz ki, hogy szerencsés csillagzat alatt álltak össze a dolgok.

– Mi inspirálja a dalaitokat?

– A dalok alapját Bagossy Norbi írja, és azt szokta mondani, hogy mindig az aktuális állapot inspirálja, amiben épp benne van. Elkezd játszani egy dallamot a gitáron, és ír mellé egy szöveget. Sokszor nem tudja, mi lesz a vége, egész egyszerűen csak hangulatokat próbál leírni, általában így születnek a dalok. Nincsenek tényleges tematikák, bár néha előfordul, inkább állapotok, érzések, amiket ő leír, és talán ez azért jó, mert mindenki beleképzelheti a saját világát az adott dalba.

– Honnan jött nektek az az úgynevezett indie rock stílus?

– A stílusunk, úgy gondolom, nagyon sokat változott, vagy ha nem is változott, de nagyon sokat fejlődött. Előbb angolszász folk alapú, akusztikusabb zenét játszottunk, aminek egyik fő hangszere a tangóharmonika. A második lemezen a harmonikát zongora váltotta fel. A harmadik lemezen pedig sokkal több elektronikát használunk, mint az előzőeken. Ez továbbra is így lesz, szeretünk kísérletezni, csinálni valami újat, valami mait. Ez azonban nem zárja ki, hogy a jövőben nem fogunk visszakanyarodni ahhoz a hangszereléshez, amivel kezdtük.

– Terveztek-e idegen nyelven is írni dalokat, hogy a nemzetközi piacra is betörjetek?

– Mostanság egyre többször szóba kerül, hogy írunk-e majd angolul, de ezt mi úgy képzeltük el, hogy ha írunk is idegen nyelvű dalokat, akkor azt nem a Bagossy Brothers Company név alatt, hanem egy mellékprojektként indítanánk útnak. Úgy gondoljuk, amit eddig csináltunk, az magyarul illeszthető bele abba a képbe, ami rólunk kialakult mind a közönség, mind magunk számára. Tehát egyelőre nem tudjuk elképzelni azt, hogy mondjuk a legközelebbi Őszi Sokadalmon angolul énekeljünk. Nekünk is fura lenne és a közönségnek is.

– Az idén a Bagossy Brothers Company kapta a Petőfi Zenei Díjat. Milyen érzés volt? Számítottatok rá?

– Elsősorban annak örülünk, hogy immár harmadik éve folyamatosan jelöltek minket a Petőfi Zenei Díjra, és ez önmagában már egy nagy megtiszteltetés. Emellett jó, ha néha nyer is az ember fia, nem csak meghívott.

– A Veled utazom című lemezetekben megjelent Olyan Ő című szám hatalmas sikernek örvend a mai napig. Terveztek még közös dalt Biró Barbival?

– Nem volt első perctől eldöntött, hogy Barbi lesz a másik énekes a férfihang mellett. Igazából Norbi a dalt eleve duettnek írta. Barbi felénekelte, a zenekarnak pedig tetszett nagyon ez a változat, és úgy döntöttünk, hogy ebben a formában jelentetjük meg. Sokszor elő tudtuk adni vele a koncerteken is. Egyelőre nem tervezünk duetteket, sem Barbival, sem mással. Nem gondoljuk azt, hogy attól lenne sikeres egy dal, hogy ketten adják elő, ettől függetlenül kell jónak lennie.

– Kinek mi a feladata az együttesben?

– Norbi írja a dalok alapjait, Laci, a basszusgitárosunk, a másik Bagossy testvér leginkább a hangszerelésért felel, jómagam az adminisztrációs és kreatív dolgokkal foglalkozom. Szilárd, a dobosunk a jogdíjjal kapcsolatos feladatokat intézi, Zsombi dolga pedig a kottázások. De mi öten sem vagyunk elengedőek, nagyon sokan segítenek nekünk. Van menedzserünk, hang- és fény-technikusunk, turnémenedzserünk, videós csapatunk stb.

– Alakulnak-e ki viták a bandában?

– Napi szinten nem. Annyi időt töltöttünk együtt a hat év alatt, hogy megtanultuk egymást tisztelni, és ha össze is vesztünk, igyekeztünk minél előbb kibékülni.

– Mi a legnagyobb álmotok?

– Öregedjünk meg egy zenekarként. Ez a legnagyobb álmunk és célunk, mert akkor azt jelentené, hogy tényleg végig tudunk zenélni egy életet, együtt.

– Mit üzentek a rajongóitoknak?

– Köszönjük a támogatásukat, hogy ilyen sokan járnak a koncertjeinkre, és figyelik a tevékenységünket. Egyre inkább bővül a Bagossy rajongói tábor, és egyre családiasabbá válik. Egy közösséggé forrtunk. Szeretnénk, ha a rajongóink is velünk együtt öregednének meg!

Tamás Réka