A szabadság vezére

A nagyságos fejedelem megtisztelő címet kiérdemlő II. Rákóczi Ferenc (1676–1735), az önfeláldozásra is képes haza- és nemzetszeretet megtestesítőjeként, a hit és a remény hirdetőjeként, az igazságosság és szabadság bajnokaként élt és él a mai napig a magyar köztudatban. Olyan egyéniségként, aki államférfihoz méltó módon, a közérdeket mindenek fölé helyezte, és eszerint cselekedett. Rákóczi című versében Petőfi Sándor méltán írta róla: „Hazánk szentje, szabadság vezére,/ Sötét éjben fényes csillagunk.”

A „kuruc” jelzővel fémjelzett, Habsburg-ellenes magyar szabadságharc (1703–1711) élére álló dúsgazdag magyar főúr fénylő, de tragikus életpályája nagyvonalakban minden magára adó magyar előtt ismeretes. Korai félárvaságától, az édesanyjától zsenge gyermekkorában való elszakításán, a bécsi udvar szellemében történő kényszerű neveltetésén át az öntudatra ébredéséig. A Habsburg-ellenes szervezkedéstől, a börtönbe zárásán és szökésén át, a szabadság zászlójának kibontásáig. Az általa vezetett győztes hadjáratoktól, erdélyi fejedelemmé választása és a tudta, beleegyezése nélkül megkötött szatmári békén át, önként vállalt száműzetéséig. Dr. Dienes Dénes magyarországi református lelkipásztor, vallástanár azonban új megközelítésben, származása, műveltsége, hite, eszményei és szépírói képessége alapján mutatja be. II. Rákóczi Ferenc születésnapja alkalmából (március 27.) a jászkiséri szobra felavatásán (2003) elhangzott veretes mondataira támaszkodva emlékezünk a szabadságharcosra, hadvezérre és uralkodóra.

Dienes szerint a nagyságos fejedelem „belső világának, gondolatainak, törekvéseinek a lényegét” származása határozta meg, ami a maga nemében „egyedülálló.” Hiszen apai dédapja a magyar művelődés és iskolázás egyik nagy támogatója, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, míg dédanyja az első magyar írónő és a nőnevelés úttörője, Lorántffy Zsuzsánna volt. A nagyapja II. Rákóczi György, az édesapja I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. Anyai nagyapja pedig a híres Zrínyi család sarja, a Habsburg-ellenes összeesküvésben való részvételéért Bécsújhelyen kivégzett Zrínyi Péter, édesanyja a munkácsi várat több mint három éven át hősiesen védelmező Zrínyi Ilona. Tőlük örökölte haza- és nemzetszeretetét, és ezekért vállalt áldozatkészségét.

Személyiségének jellegzetes jegyei közé tartozott továbbá az átlagon jóval felüli, 6–7 idegen nyelv ismeretében és ezek felhasználásával megszerzett olvasottságban megnyilvánuló műveltsége is.

Rodostóban papírra vetett emlékiratai pedig rangos szépíróink közé emelik. Tetteit, eszméit, elképzeléseit, törekvéseit és döntéseit a hite és ebből fakadó mély vallásossága határozta meg. Nem véletlenül választotta tehát seregei zászlójára hímzett jelmondatául: „Cum Deo pro Patria et Libertate!”(Istennel a hazáért és a szabadságért!) Ugyanakkor az emberi kapcsolatok és az élet lényegét, valamint az ország jövőjét az általa egyetlen igazi összetartó erőként meghatározott szeretetben látta.