Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

„A szépirodalom nem avul el”

„A szépirodalom nem avul el” Kultúra

„Meggyőződésem, hogy nem kell a könyvet temetni, hiszen semmivel nem helyettesíthető az a hangulat, amikor kényelmesen elhelyezkedve átadjuk magunkat egy új regény világának” – nyugtatja a kétkedőket Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár igazgatója, akivel alábbi interjúnk készült.

– Érezhető-e fokozottabb érdeklődés az olvasók részéről valamilyen műfaj iránt?
–A fiatalok körében népszerűek a fantasy műfajba tartozó könyvek, amit egyáltalán nem találok rossz dolognak, hiszen így visszatalálnak az olvasáshoz, és vaskos, esetenként több száz oldalas kötetektől sem riadnak vissza. Akik ráharapnak, rendszeresen követik kedvenc sorozatukat, sokszor ők hívják fel a figyelmünket arra, hogy megjelent egy újabb rész, és kérnek, hogy mihamarabb szerezzük be, tegyük hozzáférhetővé.
– Tehát nem kell „temetni” a könyvet, az olvasást?
– Nem, egyáltalán. Egy ágyban, fotelben olvasott regény semmivel nem helyettesíthető, a laptop, telefon nem alkalmas erre. Érezhető azonban, hogy csökken az érdeklődés a verseskötetek iránt. Ennek a magyarázata, hogy a diákoknak többnyire egy-két verset kell megtanulniuk, elemezniük egy szerzőtől, ezeket pedig könnyedén elolvassák a világhálón. Ugyanez a helyzet a rövidebb színművekkel, a regények, elbeszélések, mesék azonban továbbra is papíron élvezhetők.
– Keresettek-e a hangoskönyvek?
– Előfordul, hogy valaki keres egy adott regényt, amely épp kölcsönzés alatt van, és helyette felajánljuk az érdeklődőnek a hangoskönyv-változatot, azonban gyakran inkább kivárják „a papírt”, a fiatalok is. Persze előfordul, amikor valaki kifejezetten hangoskönyvet keres, autóvezetés közben sokan kihasználják ilyen módon az „üres” időt, és volt látássérült személy is, akinek így nem kellett lemondania a könyvek nyújtotta örömről.
– Mennyire népszerű az olvasóterem?
– Van néhány olvasónk, aki napi rendszerességgel, időjárástól függetlenül bejön, és a napi sajtót végigolvassa, gyakori az is, főként az idősebbek között, hogy hetilapokat kölcsönöznek ki 2–3 hétre visszamenőleg, és egy hétvége alatt azokat is átböngészik.
– Van jelentősebb változás a beiratkozott látogatók számában?
– Nincs, egy ideje már évi kétezer körüli a beiratkozók száma, ebben lényeges elmozdulást nem tapasztaltunk. Reméljük, idén sem fogunk elriasztani senkit, a soron következő belső felújítási munkálatok miatti esetleges fennakadásokat igyekszünk megoldani, amilyen gyorsan csak lehet. (A felújítási munkálatokról részletesen jövő heti Kézdivásárhelyi Körképünkben olvashatnak – szerk. megj.) Tudni kell, hogy nagyon sok könyvet már bedobozoltunk, igyekeztünk azokkal kezdeni, amelyek a régi szakirodalomhoz tartoznak, illetve a szépirodalmi művek fölös példányai. Meglepetések ugyanakkor mindig akadnak, ilyen nagy „visszatérő” például A Tenkes kapitánya: 3 évig egyetlen olvasó sem kérte, most pedig hárman is ki szerették volna kölcsönözni, így elő kellett kutatnunk a tartalék példányokat is. Volt, aki Marx műveit kereste, azokért is ugyancsak mélyre kellett ásnunk a bedobozolt kötetek között. Lehetőségeinkhez mérten minden kérést teljesítünk továbbra is, legfennebb csak picit több időt vesz majd igénybe, ezért kis türelmet kérünk.
– Fogad-e a könyvtár adománykönyveket magánszemélyektől?
– Igen. Nevet nem mondanék, de épp nemrég kaptunk egy közel 200 kötetből álló, nagyon szép adományt. Rongált könyveken kívül mindent elfogadunk, hiszen például a házi olvasmányok közé tartozó kötetek nagyon hamar elhasználódnak, ezeket ilyen módon pótolni tudjuk. Hasznosak azok a kiadványok is, amelyek hiányoztak az állományunkból – hiszen egy szépirodalmi mű soha nem avul el, bármikor is adták ki. Azok a kötetek sem „vesznek kárba”, amelyekből több példányunk is van leltáron, hiszen azokat más könyvtárakhoz juttatjuk el. Zúzdába kizárólag olyan kiadványok kerülnek, amelyek használhatatlan állapotban vannak, hiányosak stb.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás