A törésvonalak mentén

Nemrég Hargitafürdőn tartották Zsigmond Enikő A Hargita hegység turistakalauza című könyvének ősbemutatóját. A 75. életévét betöltött, a hegységet több mint ötven éve rendszeresen járó szerzővel ez alkalommal beszélgettünk.

– Kérjük, mondja el azok számára, akik kevésbé ismerik a hegységet, milyen helyeket érdemes felkeresni a Hargitán?
– Vannak nekem preferenciális helyeim, például a Hargitán levő ősvárak, ezekről külön is írtam a könyvben, aztán a borvizek. Nem baj, ha egy borvízfürdő elhagyott vagy kiépítetlen: keressék fel a Szentegyháza környéki borvízstrandokat, mert nemcsak kellemesek, hanem egészségileg is segíthetik az embert. Ott van a régi szentegyházi strand, amit még a kommunizmusban építettek ki, 1976-ban. Termálvízre épült, 26 fokos, de vannak más források is, melyek között 40 fokos is van. A geológusok fedezték fel ezeket, amikor kutatni kezdtek, mert elfogyott a vasöntödének az alapanyaga, a vaskarbonát. S ahol kutattak, mindenütt termálborvizet kaptak, csináltak legalább tíz szondát – vas azonban sehol nem volt, borvíz viszont igen. Termálborvíz. A Hargita hegységnek az Erdélyi medencével való találkozási övezetében, a törésvonalak mentén keletkeztek ezek a borvizek. A törésvonalak mentén mindig történik valami, ott valami mindig forró, ott mindig valami mozog, valami mindig elzáródik, és ott vannak ezek az óriási, kihasználatlan tartalékok.

– Milyen strandokat ajánl felkeresni?
– Ajánlom a megszokott szentegyházi strandon kívül a Nosztalgia strandot, amelyik két-három éve nyílt meg, ott van balfelől, ahogy megyünk be a faluba, Szentegyházára, mert ennek 40 fokos vize van, még melegebb, mint a régi szentegyházi strand. Aztán van még a Napsugár-fürdő, egy nagyon jó hely, ezeket tudom ajánlani.
– A hegyen pedig hova menjen az ember?
– Fenn a hegyen ajánlom a nagy Madarasnak a csúcsát, ahol most, sajnos, egy nagy kopjafaerdő van, amit én nem szeretek, mert nem odaillő. Nem is volt ott soha ilyesmi, egyesek hiába mondják, hogy hát igen, de van a Nyerges-tetőn is. Én erre azt mondom, hogy a Nyerges-tető más, az egy vesztett csata színhelye volt, ott vannak eltemetve az áldozatok. A Hargita tetején viszont ilyen nincs, a kopjafák miatt a helyet viszont sokan rögtön temetőnek nézik, s kérdezik, hogy kik vannak itt eltemetve. Egy kezdő turistának nem ajánlanám a túl meredek helyeket, hanem inkább azt mondanám, hogy induljanak el a Tolvajos-tetőről, odáig autóval is el lehet menni, és akkor szépen sétáljanak a Dél-Hargita felé, mert a Dél-Hargitán szépen végig lehet menni, egy erdő-egy tisztás, egy erdő-egy tisztás, végig így követik egymást. A központi Hargita már sokkal zártabb, tehát fel Hargitafürdő felé, többet is kell egy kicsit kapaszkodni, aztán Hargitafürdőről ki a Madarasi-Hargita felé a Csicsói Hargitánál nagy a szökkenő, ott nagyon meredek a Hargita gerincútja, de ha ezt az ember legyőzte, utána már bírható. Tehát lehet menni Hargitafürdőről a Madarasi-Hargita felé, ha valaki oda vágyik. Ott egy kis turistatelep van, most épülő turistatelep, vannak panziók ahol meg lehet szállni, ha valakinek nincs sátra. Különben nem javasolom, hogy az ember sátorral járkáljon, mert rengeteg a medve. A békebeli régi szép időkben, amikor én kezdtem a túrázást, bárhol felhúzhattuk a sátrat, nem számított. Tehát javasolnám az indulást akár déli, akár északi irányba a Hargita gerincén, mert a gerincről minden látható, kevésbé a központi Hargita gerincéről, mert az erdős hely. Én, ha kényelmesen akarnám a Hargitát végigjárni, hat napra osztanám, mert annak idején vezettem hetes túrát végig a gerincen, és így volt jó. Egy napba 15–20 km belefér, az ember normálisan tudja teljesíteni ezt a távot, nem lesz holtfáradt estére. Kedvenc évszakom nekem a kirándulásra határozottan az ősz, melyet az erdő színei miatt szeretek.
– Az erdőirtásokkal mi a helyzet? Vágják-e a fákat a Hargitán?
– Mese, hogy kivágták a fákat a Hargitán, nincs, ahova a medvék elbújjanak. Ott van például a Vargyas-patak völgye Szentegyházától kifelé a Madarasi- Hargitáig, nagyon csúnyán letarolták mind a két oldalát. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt sirattuk az erdőt, én is, más is, de most meg lehet nézni. Az erdő ott gyönyörűen fel van újulva, és nagyon sűrű ez az új erdő, tehát van, ahova a vadnak elbújnia. Nagyon szép a Hargitának az erdővidéki része, azok a nagy, hosszú sétautak, fel a Barót pataka mentén a Kakukkhegyig, igen szép és tanulságos hely Erdőfüle környéke, Erdőfülén felül minden, ami van. Van ott egy épülőben levő turisztikai centrum, úgy hívják, hogy Kuvaszó Turisztikai Övezet. Sok új, tájba illő magánvilla épült itt, szép a hely.
– Hogyan használhatnánk ki jobban a Hargita turisztikai lehetőségeit?
– Ha a Hargita hegységet jobban ki szeretnénk turisztikailag használni, először is utakat kellene építeni, például megcsinálni a Büdösfürdőtől az Erdőfülére vezető utat, mert az nagyon el van hanyagolva. S akkor nagyon sokan jönnének, különösen a Dél-Hargitába.