A tornyok és kopjafák városa

Egy turisztikai kalauz követelményeinek megfelelő, sőt azokon túlmutató munkát tett az asztalra Török Árpád nyugalmazott biológia-földrajz szakos tanár, természettudományi író. A Sepsiszentgyörgy városkalauza című kötetet dr. Péter Sándor mutatta be csütörtök este a Székely Nemzeti Múzeumban.

A könyv méltatója és egyben lektora szerint Török Árpád művei nem szokványosak, ugyanis mindenik tartalmaz valami meglepőt, ami más, akár hasonló témájú kiadványokból hiányzik. És a múlt mellett bennük van a jelen. Így a Sepsiszentgyörgyről szóló, sorrendben immár negyedik kötet is hozza azt a többletet, amellyel a megyeszékhely a III. kiadása (2009) óta eltelt időszakban gazdagodott.

Ugyanakkor olyan sajátosságok is belekerültek, amiről esetleg a város lakói sem tudnak, vagy elkerüli a figyelmüket. Például a város és környéke kövei, amelyek a geológiai és nemzeti múlt szempontjából egyaránt különleges értéket képviselnek. Mindkét viszonylatban megvan a saját történetük, ezért a környezetükben csodálatos légkört teremtenek. Közéjük sorolandó az Erzsébet parkban található Trianon-kő, a Művészeti és Népiskola udvarán elhelyezett Szilágyi-kő, a Művészeti Líceum udvarán található ’56-os emléksziklák, a szépmezői vándorkövek és a Kolcza-szikla is. De nem feledkezik meg a Sepsiszentgyörgy épületeit, kerítéseit, kapuit díszítő elemekről sem, amelyek önmagukban is remekművek. Felfedezi, és velünk is felfedezteti a jellegzetes épületeket, amelyek Kós Károlyon kívül még számos elismert tervező és kivitelező munkáját dicsérik. A város utcáinak nevet adó személyiségek bemutatása pedig a tartalom szükséges és hasznos színfoltját képezi.

Török Árpád rámutatott, a kiadvány alapvető célja a város jelenlegi turisztikai arculata, valamint kulturális értékei, hagyományai és a sportban elért eredményei bemutatása az idegenforgalom fellendítésének nemes szándékával. Éppen ezért helyet kaptak benne a fejlesztések nyomán létrejött új létesítmények is. Ezt a célt szolgálják továbbá a fontosabb történelmi eseményeket, művészeti és építészeti örökséget, valamint a városhoz kötődő, annak arculatát működését és szellemiségét meghatározó egyéniségeket kiemelő mellékletek is.

Ezt a szándékot már a beszédes fejezetcímek is érzékeltetik, hiszen többek között ilyenek találhatók közöttük: Sepsiszentgyörgy Kós Károly-épületei, Sepsiszentgyörgy, a tornyok városa, Sepsiszentgyörgy kovácsoltvas, székelykapu- és kopjafa-érdekességei és Szentgyörgyi beszélő kövek. Török Árpád adatközlői alaposságára jellemző, hogy felleltározta a város területén található kopjafákat, és számukat 1088-ban állapította meg.

Végezetül a látottak és hallottak alapján elmondható, hogy a szerző fotóival, rajzaival és térképeivel gazdagon szemléltetett, a T3 Kiadó nyomdájából kikerült városkalauz nemcsak a Sepsiszentgyörgyre vetődő turistáknak válik hasznára, hanem az itt lakóknak is. Fellapozva ugyanis kiegészíthetik a városra vonatkozó ismereteiket.