Marilyn Monroe székely felfedezőjére emlékeznek
A ki tudja hány férfi fantáziáját megmozgató Marilyn Monroe-ról bizonyára sokan hall...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A tárlatnak április 19-ig otthont biztosító intézmény vezetője, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész örömének adott hangot, hogy végre sor kerülhetett a város nagy szülötte és első felesége műveinek a bemutatására. Ugyanakkor köszönetet mondott a szobrász második feleségének, Sorina Jeczának a kiállított alkotások rendelkezésre bocsátásáért.
A közszemlére helyezett munkákat elsőként méltató Ramona Novicov művészettörténész, a Nagyváradi Képzőművészeti egyetem oktatója úgy látta, műveikkel együtt a létrehozóik is hazatértek arra a földre, mely egykor hozzájuk tartozott, és szellemi táplálékot nyújtott nekik. Hosszú Zoltán képzőművész a költségvetés hiányában csak később megjelenő katalógusba írt méltatásából megtudhatjuk, a két művész alkotói életútja Temesváron találkozott. Abban a városban, amely „mindig is picit nyitottabb, nyugatiasabb volt, és nemcsak földrajzi szempontból. Bukaresttől távol szabadabb volt a légkör és az információáramlás.”
Nem csoda tehát, hogy a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem padjaiból két év különbséggel kikerülve „abban a környezetben értek be igazán képzőművészként, ott találták meg saját alkotói hangjukat és egymást, ott alakították ki és csiszolgatták saját alkotói formanyelvüket.” Művészi tevékenységén túl Jecza Péter a Képzőművészeti Egyetem tanáraként több szobrásznemzedék mestere, Klára pedig „a textilművészet formanyelvének kísérletező szellemű megújítója és a textilművészet, mint önálló művészeti ág úttörője és meghonosítója volt a bánság fővárosában.”
A szobrász özvegye, Sorina Jecza meglátásában kétféle idő létezik: az életé és a maradandó értékeket teremtő, lüktető, vibráló művészeté, melynek Jecza Klára és Péter egyaránt részese volt. „Több mint 30 éve nem voltam Sepsiszentgyörgyön, ezért örülök, hogy most elzarándokolhattam azokra a helyekre, melyek Jecza Péter emlékét őrzik, és büszke vagyok, hogy ebben a városban tisztelet övezi a nevét” – tette hozzá búcsúzóul.