André de Dienes, a mi Dienes Andorunk

Sok olyan székelyföldi magyar van, aki világhírre tett szert vagy hangos sikereket mondhatott magáénak külföldön, itthon pedig alig tudunk róluk valamit – mondta Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója az Árkosi Kulturális Központban azon a könyvbemutatón, ahol közülük az egyik, Ikafalvi André Dienes, a kézdivásárhelyi születésű Dienes Andor fotográfus életét és munkásságát összefoglaló könyvet mutatták be.

Az eseményen a Marylin Monroe felfedezőjeként a köztudatba bevonuló fotográfusnak ezúttal az emberi oldalát, jellemét domborították ki, de pályáját, fotóit a helyszínen kiállítás is ismerteti.

A könyvet a fotográfia történelmének egyik legavatottabb búvára, a magyarországi Kincses Károly írta, aki Dienesen kívül még több száz híres magyar fotós életét dokumentálta: nemzetünk híres fotográfusainak 70–80%-a szülőföldtől távol tett szert szakmai elismerésre – hangzott el. Kincses személyesen vállalkozott könyve bemutatására, ám közbejött megbetegedése miatt az ő hiányában Imreh Istvánra hárult a feladat, hogy a szerző kívánságának eleget téve meséljen Dienes Andorról. Az önéletírása szerint torjai gyökerekkel rendelkező, de anyakönyvileg kézdivásárhelyi születésű fotográfus értelmiségi családból származott, ám – legalábbis fiatalkorában – sok megpróbáltatás jutott ki neki, mielőtt Amerikában utolérte volna a szerencse.

Édesanyja öngyilkossága után a család szétszakadt, neki pedig 15 éves korától muszáj volt megkeresnie a maga kenyerét, előbb Budapesten, majd Észak-Afrikában, Párizsban, végül Amerikában. Mindenütt sikeres volt, jól is keresett, életútja során mégis többször újrakezdte, lenullázván a maga mögött hagyott eredményeket. Párizsi divatfotós karrier után több híres hollywoodi filmszínészről készített megrendelt portrékat, majd a kötelezőken túl személyesebb, teljesen más hangvételű fotókat is. Elsőként merészkedett viszont a nyomornegyedbe, Harlembe szociofotókat készíteni, és fényképészként a navaho indiánok közösségébe is elsőként fogadták be.

Sorsa úgy alakult, hogy ő fedezte fel az akkor még munkáslányként dolgozó Norma Jeant, akiből később Marilyn Monroe néven lett világsztár, és akiről hagyatékában több mint 2000, soha nem publikált képet fedeztek fel. Ezek a képek talán soha nem kerültek volna nyilvánosságra, hiszen Dienes, aki majdnem házasságra lépett a híres színésznővel, élethosszig ápolta barátságukat, és nem tette közzé a személyes kapcsolatuk során született fotókat, amelyek között sok olyan is volt, amelyek a megkeseredett, fáradt Monroe-ról vallottak. Dienes halála után házát kirabolták a szenzációra éhes Marilyn-rajongók, így került napvilágra a hagyatéknak ez a nagyon jelentős része.

Nem mellékesen esett szó a könyvbemutatón Dienesnek a rendkívüli munkabírásáról és a kísérletező szelleméről, amellyel új eljárásokat honosított meg a fotográfiában, először próbálkozott például a két (vagy több fotó) egymásra másolásából készült montázsokkal, és a korabeli stúdiófotókkal szakítva számos modelljét a szabadban, a természetben fényképezte, a sivatag lévén aktfotóinak az egyik kedvelt helyszíne.

Ezt a fordulatos pályát, ezt a sármos, rendkívüli kapcsolatteremtő képességekkel bíró és újító szellemű, a szerencse által is felpártolt magyart mutatja be sok fotóval a Háromszék Vármegye Kiadó igényes, szép kivitelezésű, keménykötéses könyve sok fotóval, amelyet a Kovászna Megyei Művelődési Központban lehet megszerezni, ára 150 lej.