Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Arany János üzenetei

Arany János üzenetei Kultúra

A versek szódával című programsorozat jegyé­ben tartottak szerdán rendhagyó irodalomórát, mely a 200 esztendeje született Arany Jánost és műveit hivatott közelebb hozni és megismertetni a ma emberével. A versfelolvasással, vetítéssel, zenével és beszélgetésekkel tarkított rendezvénynek, melyen tanáraik vezetésével a mikós, majd mikeses diákok tették tiszteletüket, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár adott otthont.

A Kultúrvonal Produkciós Iroda szervezésében és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával érkezett Budapestről Sepsiszentgyörgyre az a fiatal alkotókból álló csapat, amely rá szeretné hangolni fiataljainkat költőóriásunk művészetére. Ennek érdekében az Arany János üzenetei címet viselő műsoruk folyamán hagyományos és mai eszközöket egyaránt használnak – tudhattuk meg a moderátor szerepét betöltő Bíró Gergely írótól.

És valóban, Tóth János Gergely oly magas hőfokon és szenvedélyesen tolmácsolta Arany János verseit a Gábor Áron-termet megtöltő ifjú közönségnek, hogy még abban is érezhetően felébredt a költészete iránti érdeklődés, aki eddig esetleg ódzkodott tőle. Ezt a jótékony hatást pedig még inkább elmélyítette néhány költemény zenei kísérettel történő megszólaltatása, melyek közül A világ címűnek egyik sorát az előadó, Keleti András zenész és dalszerző kérésére a jelenlévők is elénekelték.

Amint a levetített képkockák elárulták, Arany János szellemének megidézése és költészetének népszerűsítése Budapesten már ez év szeptember 18-án megkezdődött. Ekkor nyílt meg ugyanis a Magyar Írószövetség székházának kerítéseire kihelyezett kültéri kiállítás. Ennek pannói versidézetek megjelenítésével nyújtanak ízelítőt Arany költészetéből.

Bíró Gergely írónak a Székelyföld folyóirat főszerkesztőjével, Lövétei Lázár László költővel folytatott beszélgetése során ugyanakkor megtudhattuk, hogy már VI. osztályos korában hatottak rá Arany versei, költészetével bensőséges viszony azonban csak jóval később alakult ki benne. Ezt bölcsészhallgató korában váltotta ki belőle a Kertben című vers elolvasása, melyet Lövétei a világirodalom legkegyetlenebb versének nevezett. Nyilván nem alaptalanul, hiszen Tóth János Gergely hangján történt megszólaltatása a teremben lévőket is megdöbbentette a maga nyers igazságával.

A szavalat és néhány megzenésített Arany-költemény meghallgatása után Keleti András rámutatott, a költő életében a zene is fontos szerepet játszott. Iránta való érdeklődése már fiatal korában megmutatkozott, amikor megtanult kottát olvasni és írni, majd népdalgyűjtésbe kezdett, de kortárs költők, illetve saját verseit is megzenésítette. Sőt, egyes versei úgy születtek, hogy a fejében fel-felcsendülő dallamoknak kereste a formát. A zene iránti vonzalmát jól érzékelteti, hogy érett korában gitározni és zongorázni is megtanult.

A figyelemfelkeltő és azt végig ébren tartó, ugyanakkor szórakoztató irodalomóra, amint már említettük, közös énekléssel ért véget, melybe előadó és diák egyaránt szívet-lelket beleadott. Az eseményen jelen volt Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke is.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás