Árva tíz ujj rácsai mögül

A költészet napja közeledtével a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban ismét megtartják a vers ünnepét. Az Eszmélet című műsort Tánczos András és Buzogány-Csoma István előadásában a vasárnap 11 órakor kezdődő istentisztelet után láthatja a közönség.

Néha azt hallom, hogy szomorúak a válogatott versek. Én azt mondom, hogy jellemzően ilyen a hangulata a magyar költészetnek – mondja Tánczos András, aki már hosszú ideje verssel köszönti a költészet napját.

– Csak kis népek költői nézhetnek így „árva tíz ujj rácsai mögül a világra”. Van az elhangzó versekben tompa borzalom a kocsárdi váróteremben vagy kilátástalan életérzés az emigrációban, valahol az óceán partján. Van átok, küzdelem, bukás. Az örömöket is magába foglalja, úgy kérdez rá az életünkre: miért vagyunk, miért az élet csodája, ha benne van a halandóság, hiszen „senki nem marad, ha menni kell”. Ez a fajta költészet az életet csak a pusztulással együtt látja, és ezt csak a kereszténység világot magyarázó gondolatiságában tudja elmondani – mondja Tánczos.

Az előadáson Bogdán László, Czegő Zoltán, Farkas Árpád, Dsida Jenő, Pilinszky János, Márai Sándor és József Attila versei hangzanak el, zenei betétdalokkal a 7. nap című lemezről. Közreműködik Buzogány-Csoma István unitárius lelkész.