Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Tömeges méretű volt tehát a templomba járás, kiváltképpen itt, a Szentföldnek nevezett kistérségünkben, így pedig még megszégyeníteni sem sikerülhetett azokat a tanulókat, akik vasárnaponként az Isten házát látogatták…
Persze lehetett korlátozni az egyházi szertartásokat, így a hívők tömegeit megmozgató zarándoklatokat és szabadtéri búcsús szentmiséket törvény tiltotta, és a hatóságok ennek megfelelően léptek fel minden alkalommal. A Szent István-napi perkői búcsú is mintegy két évtizedig szünetelni kényszerült, csak az 1960-as évek végén, a nagypolitikában bekövetkezett bizonyosfajta „olvadás” nyomán, illetve Farkas Antal kézdiszentléleki plébánosnak köszönhetően kezdték újból megtartani Felső-Háromszék szent hegyén. A hívők részvétele biztosított volt, hiszen a szülők és nagyszülők nemzedéke még emlékezett például a két világháború közötti perkői búcsúk felemelő hangulatára, amely akkor lelki és szellemi „ajándokul” szolgált az itteni kisebbségi magyarság számára.
Családi gyűjteményekben találni még régi fényképeket, mondjuk az 1930-as évekből, amelyek az ünneplőbe öltözött kiskászoni, kézdiszentléleki, valamint a szomszédos falvakból összegyűlt híveket s a zöld ágakkal és virágokkal díszített kápolnát örökítették meg, vagy olyanokat, amelyek az istentelen időkben készültek (a mellékelt fotó 1964-ben), s a kopár hegytető és mindössze néhány nosztalgiázó idős ember látható a dísztelen kápolna tövében.
A mai nyilvános és szabadon tartható Szent István-napi búcsún, lelket sorvasztó, több hónapos bezártság után különösen fontos együtt lenni és az égiek felé fordulva imádkozni és ünnepelni…
Amikor a hivek le térdeltek szentség imádásra, a szekusok úgy kimaradtak a tömegböl mint kutya sz-r a hóból.