Az étkezés többről szól, mint jóllakásról – gasztronómiai kalandozások Borbély Zsolt Attilával

Kárpát-medencei étteremkalauz című kötetét mutatta be szerdán este a kézdivásárhelyi Borudvar Pajtájában Borbély Zsolt Attila közíró, politológus. A 450 vendéglátóhelyet bemutató kiadvány szerzője a gasztronómiával való megismerkedéséről, a könyv megszületéséről és tartalmáról, illetve az aktuális gasztronómiai trendekről beszélt a jelenlévőknek.

Bevezetőként Kocsis Károly, lapunk főszerkesztője mutatta be röviden a szerzőt, aki mintegy 25 éven át volt a Székely Hírmondó publicistája, a Székely Kalendáriumban pedig állandó gasztronómiai rovata van – a legfrissebb kiadásban Székelyföld éttermeit rangsorolta. A most megjelent könyvben a Kárpát-medence vendéglátóhelyein az elmúlt években tett barangolásait foglalta össze.

Borbély Zsolt Attila elmondta, fiatal korában nem érdeklődött a gasztronómia iránt, saját bevallása szerint rettenetes ízlése volt,
mígnem 1993-ban egy barátjával végigjárták Budapest legjobb éttermeit. „Olyan világot mutatott meg nekem, aminek a létéről én nem is tudtam. El kell menni tíz-húsz igazán jó étterembe ahhoz, hogy az ember észrevegye: messze többről szól az étkezés, mint a jóllakásról” – jelentette ki. Ettől a pillanattól kezdett rendszeresen vendéglőbe járni, majd idővel a tapasztalatait is papírra vetette a barátai számára toplisták és étterem-értékelések formájában.

Felidézte, húsz évvel ezelőtt Fehérváry Krisztina, a Magyar Demokrata című hetilap kulturális rovatának vezetője éppen egy kézdivásárhelyi vendéglőben kérte fel arra, hogy írjon gasztronómiáról a lap számára, majd pár évvel később lehetőséget kapott, hogy bekapcsolódjon az Alexandra (később Gault Millau) étteremkalauz tesztelési munkálataiba. „Világéletemben vágytam arra, hogy egy komoly szakmai kalauznak a tesztelője legyek, és a Gault Millau-nak dolgozni óriási felelősség, nagy szakmai megtiszteltetés volt” – mondta.

Elhangzott, a Kárpát-medencei étteremkalauz ötletét Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója vetette fel 2019-ben, a tesztelés 2022 tavaszáig zajlott, a kötet pedig ez év őszén jelent meg. Eredetileg 650 vendéglátóhely szerepelt volna a kiadványban, a nyomdai korlátok miatt azonban csak 450 kerülhetett bele, a többi a kalauz internetes változatában tanulmányozható.

Az éttermek kiválasztásában segítségére voltak barátai, a szaksajtó, korábban megjelent kalauzok, illetve különböző online felületek. A kötetben az erdélyi helyek dominálnak, Székelyföld igényes éttermei szintén helyet kaptak a kalauzban – mondta el a szerző. A könyv települések szerinti ábécésorrendben mutatja be az éttermeket, Adától Zomborig, ezzel a szerkesztési elvvel a szerző a Kárpát-medence egységét kívánta hangsúlyozni. „Az a cél lebegett a szemem előtt, hogy az otthonosság érzését növeljem a magyar embereknek” – fogalmazott.

Borbély Zsolt Attila a tesztelés során tapasztalt gasztronómiai trendekről is mesélt, kiemelve, hogy mostanra az erdélyi nagyvárosok a gasztronómia színességét és színvonalát tekintve felzárkóztak az Anyaországhoz, véleménye szerint különösen Kolozsvár emelkedik ki a mezőnyből. „Annyira egyetlen városban sem pezseg a gasztronómia – Budapestet leszámítva – mint Kolozsváron” – vélekedett. A Kárpát-medencei éttermekben továbbra is megtalálhatók az adott vidékre jellemző hagyományos ételek, ugyanakkor hangsúlyosan jelen van az olasz gasztronómia, és egyre erőteljesebb a nemzetközi konyha térnyerése. Hozzátette, az éttermek a minőségi borkínálatra is egyre nagyobb figyelmet fordítanak.

A könyvbemutató végén a szerző a közönség kérdéseire válaszolt, majd az esemény dedikálással zárult.