Tíz éve keresik a kincset
Többek között táncház, koncert és látványos gálaműsor várja az érdeklődőket december...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Már csak pár nap választ el a magyar kultúra napjától, így az év első nagyszabású rendezvényét ehhez kapcsolódva szervezi meg az intézmény – tudtuk meg Imreh Istvántól. Január 22-én, szombaton 17 órától a református vártemplomban az 50 éves fennállását ünnepelő sepsiszentgyörgyi Vox Humana Kamarakórus lép fel, és ekkor adják át a művelődési központ által 2013-ban alapított Háromszék Kultúrájáért díjat is, idén rendhagyó módon kettőt is.
Szintén a magyar kultúra napja adja az apropóját egy új kiadvány bemutatásának: a valamikor sok száz lakosú Gyertyánosról – Csángótelepről szóló többszerzős könyvet Esztelneken láthatják először az olvasók. A rendezvényen a népszerű magyar mesélő és népdalénekes, Berecz András is jelen lesz, hiszen ő is gyűjtött korábban az eltűnésre ítélt, ma alig pár lakosú telepen.
Ha már a kutatásokat összegező kiadványokról van szó, szólnunk kell a falumonográfia-sorozatban megjelenő Uzon és Nagybacon című kötetekről. Intézményi finanszírozásban a 2017-ben megjelent Népi mesterségek könyv második része is elkészül idén, ebben több mint húsz olyan hagyományos mesterségről lesz szó, amely nem fért bele az egyébként igen tekintélyes és szép kivitelezésű első kötetbe.
– Az utolsó percben léptünk, mindenütt arra panaszkodnak az idős mesterek, hogy nincs, aki továbbvinné a tudományukat. Eltűnőben a kerekesek, kádárok, a vargyasi mészégetők stb. – mutatott rá Imreh.
Megyei szintű tankönyv is születik
A borúlátó, de tényszerű kijelentést azonban ellensúlyozza a művelődési központ nem várt sikere:
– Arra különösen büszkék vagyunk, hogy nemcsak teljesítjük a pályázati felhívások feltételeit, hanem egy meghívásos pályázat keretében sikerült a kiírókat meggyőznünk, hogy jobban is kibontakoztatható egy-egy téma – mondta a művelődési központ vezetője. – Az Emberi Erőforrások Minisztériuma eredetileg gyerekeknek szóló, a határon túli magyarság településeit bemutató tankönyvek szerkesztését finanszírozta, a kezdeti feltétek szerint így mi Bereck, Csernáton, Torja és Vargyas történetét, értékeit dolgoztuk fel. Javaslatunkra viszont egyrészt megyei szintű tankönyv is születik, hiszen itt, a tömbmagyarságban nagyobb magyarlakta régióról, több történelmi értékről beszélünk. Másrészt azt az ötletünket is elfogadták és támogatandónak ítélték, hogy digitális tanleckéket készítsünk egy-egy helyi, sajátos értékről. Így a világon bárhol és bármikor hozzáférhető lesz majd egy-egy képekkel, feladatsorokkal és videóanyaggal ellátott tananyag a székelykapukról és a mofettákról, illetve más kulturális-természeti vagy történelmi nevezetességekről. Reményeink szerint az egész Kárpát-medencére kiterjed majd ez a rendszer, és minden elszakadt nemzetrész hozzáteszi a maga szeletét! Jelenleg arról egyeztetünk, hogy milyen felületen lesznek elérhetőek az elkészülő anyagok.
A hungarikumokról szóló korábbi pályázatuk keretében idén a megye 30 mofettáját is bemutatja az intézmény, ezenkívül digitális térképre teszik, de a helyszínen is kitáblázzák többnyelvű tájékoztatókkal, valamint a róluk szóló szakirodalmat angolra és románra fordíttatva kiadják. Mint azt már korábban is olvashatták lapunkban, a KMMK is részt vesz az idei Czetz János-emlékév eseményeiben, hiszen kötelességének érzi, hogy olyan magyarokat hozzon vissza a köztudatba, akiket külföldön jobban értékelnek, mint saját hazájukban. A fényképész Diénes Andor után az argentin katonai akadémiát megalapító ’48-as honvédtábornok emlékezetét is sok rendezvény eleveníti fel születésének 200. évfordulóján, így szobrot avatnak neki szülőfalujában, Gidófalván, ahol második hazájának küldöttei is jelen lesznek.
Százéves a himnuszunk
A Székely Himnusz nyilvános bemutatásának 100. évfordulóját is számon tartja a KMMK, ennek kapcsán is majd bővítheti a nagyközönség a dalhoz és szerzőjéhez kapcsolódó tudását. Hányan tudnak például arról, hogy az eredetileg egy misztériumjáték dalbetéte volt? A művelődési központ munkatársainak az egyik legnagyobb kihívást 2022-ben is a grafikai biennálé megszervezése jelenti, hiszen kinőtte magát a rendezvény: 68 ország közel 3000 munkájának elbírálása, zsűrizése, kiállítása maximálisan igénybe veszi az emberi (és anyagi) erőforrásokat – mondta Imreh István.
A teljesség igénye nélkül vázolt 2022-es tervekben még helyet kaptak a hagyományosan megtartott rendezvények, mint a Kultúr–kültér elnevezésű szabadtéri előadássorozat, a népzenészképzés, a pedagógusoknak szóló néptánc-műhelymunkák, a Perkő Néptáncfesztivál, illetve az 50 éves kovásznai Diákszínpad megünneplése, amely már annak idején is jelentős missziót vállalt fel számos, szórványban megtartott előadásával.
Az intézményigazgató optimista, úgy látja, a járvánnyal megtanultak együtt élni, a megszorító rendelkezések sem akadályozhatják meg őket abban, hogy kapcsolatba kerüljenek a háromszéki közönséggel. Hát legyen az elképzelése szerint!