Bejártuk a megújult Székely Nemzeti Múzeumot – frissítve

A múzeumi világnapra igen kedves meglepetéssel rukkolt elő a Székely Nemzeti Múzeum vezetősége. A két évig tartó felújítás végére érve, még a hivatalos megnyitó előtt szabad bebocsátást engedtek a múzeumbarátoknak, érdeklődőknek, hogy az egy nagy műalkotásként is értelmezhető, Kós Károly által tervezett épület megújult tereit még berendezésük előtt megszemlélhessék, bejárhassák.

A múzeumi közgyűjteményeknek 1977 óta van külön ünnepük, május 18-a, amely a múzeumok világnapja is lett, ez adta a nagy érdeklődésre számot tartó akció apropóját. Az 1911-ben sajátos stílusban, a népi és középkori építészetből ihletődve tervezett és másfél év alatt felhúzott, megújult épületbe három turnusban engedték be a regisztrált jelentkezőket, ám olyan túljelentkezéssel szembesültek, hogy hamarosan még egy alkalommal hasonló módon engednek bebocsátást az érdeklődőknek.

A múzeumlátogatók a Kós Károly tervei szerint elkészített új főkapun, majd az épület kapuján belépve az építész mellszobrával szembesülnek (eddig az a lépcsőfordulóban volt). A múzeum munkatársai egy előre rögzített útvonalon vezették körbe a csoportokat. Amit láttunk, a szemnek tetszetős volt, maradt a fa-kovácsoltvas kombináció a korlátokon, lámpatesteken, a nyílászárók, korlátok lecsiszolva, lefestve, a felújítás során nem romboltak, és nem találkoztunk stílustöréssel sem. Nyilván nem tekinthető annak a modern, szabályozható fényerősségű, sokféleképpen irányítható világítás, a modern lift, melyet a felújításig működő, még a Kós Károly által beletervezett régi szerkezet helyett építettek be, vagy a bejutást a mozgáskorlátozottak számára is lehetővé tevő kerekesszék-emelő.

Végigmentünk a látogatók többsége számára jól ismert tereken, amelyek közül néhány – mint Zsók Enikő tárlatvezetőtől megtudtuk – funkciót vált: kiállítóterek lesznek az irodákból, raktárterekből, a megújult múzeumépület teljes egészében az érdeklődők rendelkezésére áll, hiszen a látogatók állnak a fókuszban. Az irodai munkát továbbra is több külső helyszínen végzik az alkalmazottak, míg hazai finanszírozásból meg nem épül a múzeum melletti 40 áras telken egy modern irodaépület, de nemcsak az, hanem vendégszoba, gyűlésterem, könyvesbolt, szuveníres üzlet, kávézó is lesz ott. Kivételes módon bepillanthattunk a padlástérbe, és az alagsorba is lemehettünk, de egyelőre tiltott zóna a torony, ahova biztonsági okokból egyszerre sok embert nem ajánlatos beengedni.

Jelentősebb változást jelent, hogy a többnyire előadások, koncertek megtartására használt Bartók-terem falairól a monumentális portrék lekerülnek, ezután Somogyi Győző Munkácsy-díjas veszprémi festő 50 híres székelyt ábrázoló portrésorozata fogja a termet díszíteni. Gyárfás Jenőnek a volt 48-as teremben levő festménye, mely Gábor Áron halálát ábrázolja, új helyre került, ahol jobban érvényesül. A Tolerancia-terem a földszinten ezután Kós Károly nevét viseli, és az itt elhelyezett, Zaboláról idekerült szárnyas oltárnál majd esketést is végeznek a különböző vallású fiatal pároknak, amennyiben igényelik – ezt már Vargha Mihály múzeumigazgatótól tudtuk meg, aki maga is szívesen válaszolt a kérdésekre. Esküvői fotózásra eddig is keresett volt a múzeumkert, vélhetőleg a boldogító igent is sokan szeretnék majd itt kimondani.

Nemcsak a múzeum újult meg, hanem az egész múzeumudvar, amely dr. Herczeg Ágnes tájépítész tervei alapján immár dendrológiai kertként működik, 1600 növényfajt fogad magába. Azt mondták, júliusban fogja teljes pompájában megmutatni magát, de már most bódítóan sok virág vett körül. Ugyanakkor eltávolítottak néhány kiöregedett, beteg fát, tájidegen növényt. A lámpatesteket az épülethez illő stílusban Nagy György olaszteleki kovácsmester készítette. Az egykori múzeumőri lakások gazdasági épületei helyére restaurátorműhely, asztalosműhely, múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására alkalmas terem, kazánház kerül.

Az egész megújult épületegyüttes azt kívánta, hogy a biztonságra is nagyobb hangsúly kerüljön, így a múzeumkert és az épületek be vannak kamerázva, a felügyelettel külső cég van megbízva, a pontosan kidolgozott procedúrákkal azonnal közbe lehet lépni baj esetén.

Várható, hogy a novemberi nyitás után az eddigi 15 lej helyett kétszeresen áron kínálják majd a belépőjegyet, de a múzeumbarátoknak majd – a focicsapat szurkolói kártyájának mintájára – kedvezményes belépést biztosítanak, mondta Vargha Mihály igazgató.

A teljes felújítás 21,8 millió lejbe került, amelyből 16,8 millió lejt az Európai Unió biztosít, a különbséget a fenntartó Kovászna Megyei Tanács állja.

Frissítés: 111 év a tervtől a megvalósításig

A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. Az épületegyüttes és kert korszerűsítése során olyan szemet gyönyörködtető megvalósítások is helyet kaptak, mint a Kós szemléletéhez igazodó, Éltes Barna szobrászművész által kézzel faragott díszes ivókút, vagy a napokban felállított, Kós eredeti tervei alapján kivitelezett bejárati kapu.

Ferencz László (képünkön), a múzeum asztalosmestere, a munka ötletadójaként azt is magára vállalta, hogy Kós 1912-es tervrajza alapján a felhasznált anyagokat és a kivitelezést is korhűen kezeli. A kálnoki tölgyfát kézzel faragta, a kész munkát „firnisszel”, azaz lenolajjal, és ami a legfontosabb, szeretettel és odaadással kezelte.

Munkájáról ő maga azt emelte ki, hogy a munkaközösség összefogásának díszes példája ez az ékszernek is beillő kapu. Éltes Barna, Gecse György, Albert István és Zavicsa József mindannyian tudásukkal és odaadásukkal támogatták a munkát, melynek eredményeképpen a főépület teljes nagyszerűségében tárul fel az arra sétálóknak.

A kovácsoltvas kiegészítők Nagy György kovácsmester olaszteleki műhelyében készültek.