Bemutatják B. Kovács András Bukaresti naplóját

Április 30-án, kedden 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatják be a közönségnek B. Kovács András közíró, a Székely Hírmondó korábbi munkatársa tavaly megjelent, Bukaresti napló. 1978–1988 (I. Egy magyar riportertanonc a román fővárosban; II. Nem egészen önkéntes száműzetés. 1982–88) című kétkötetes emlékiratát.

Kovács András (1949, Kolozsvár) szülővárosában érettségizett, és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett angol–magyar szakos diplomát 1972-ben. Első írása az Előrében jelent meg, cikkeit a Művelődés, A Hét, a Korunk, 1990 után az Erdélyi Figyelő, a Háromszék, a Krónika, a Forrás, a Székelyföld, az Erdélyi Napló, a Pro Minoritate, a Hitel és – az utóbbi években, 2022 decemberéig – a Székely Hírmondó közölte.

Munkái közül kiemelkednek „ifjúságszociológiai” sorozatai az Ifjúmunkásban és ankétja a romániai magyar tanügy 1945 és 1949 közötti önálló hálózatáról a Romániai Magyar Szó hasábjain. Ugyanitt jelent meg beszélgetése Nagy Gézával a Bolyai Tudományegyetem létrejöttéről. Kultúrszociológusi szemmel vizsgálta a romániai magyarság fiataljainak helyzetét, a romániai magyar oktatásügyet.

Riportsorozatokban tárta fel a ’89-es rendszerváltás követő gazdatársadalmi változásokat a Székelyföldön, az erdő-közbirtokosságok újraalakulását, a volt állami ipari vállalatok magánkézbe juttatásának fonákságait, valamint a vendégmunkások tömeges méreteket öltött kivándorlását. Riportregényeiben kisebbségi életsorsokat mutat be. A 20. század helytörténeti vonatkozásait feldolgozó kötetei az erdélyi emlékirodalmat is gyarapítják, szociográfiai eszköztáruknak tulajdoníthatóan. 2013-tól Kolozsvári András név alatt közli korábbi és újabb verseit, eddig hét verseskötete jelent meg.

A szerző lapunknak nyilatkozva elmondta, a Bukaresti napló a 25., illetve 26. önálló kötete. 1978 végén kezdte vezetni, „amikor a brassói tanári létnél valamivel alkotóbbnak a reményében a román fővárosba érkeztem 1978 végén, hogy tévériporterként próbáljak ott szerencsét”, és meglátása szerint a diktatúra legkegyetlenebb időszakát öleli át. Többek között a Román televízió 1984-ben megszűnt hétfői háromórás magyaradása végóráinak eseményeibe, a ’79 és ’82 közötti történésekbe vezeti be az olvasót, „és némileg a fővárosban élő magyar értelmiségi kolónia életébe is.”

A kedd esti eseményen Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa mond bevezetőt. A könyvbemutató folyamán a szerző utóbbi években megjelent kötetei is szóba kerülnek.

Fotó: B. Kovács András személy archívuma