Benépesedett a félszáz éves Haszmann Pál Múzeum udvara

Szombaton a csernátoni Haszmann Pál Múzeum fennállásának 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendeztek a kulturális intézmény udvarán.

Amint a megújított intézménytörténeti kiállítás megnyitóján elhangzott, a csernátoni múzeum 1973 februárjában megtörtént tényleges nyitásának több évtizedes előzményei voltak. Ezek közül a legfontosabb maga a gyűjtés. A múzeumalapító Haszmann Pál tanítói állomáshelyei hagyományokban, tárgyi emlékekben, néprajzi értékekben gazdag felsőháromszéki falvak voltak, és azok székely közösségei szívesen bocsátották rendelkezésére az évszázados okmányokat, a feljegyzésre méltó szellemi hagyatékot és az értékes tárgyi néprajzi anyagot. Ezért is ez az intézmény mindannyiunké, hiszen a vidékünkön élő családok évszázados tárgyi, szellemi kincseinek a tárháza, mely nyitott kapukkal várta mindig a jó szándékkal ide betérőket.

A múzeumalapító 1977-ben bekövetkezett halála után fiai folytatták a munkát, építették fel az intézményt, kiteljesítve édesapjuk elképzeléseit. A 2021-ben elhunyt Haszmann Pál Péter, mindenki Pali bácsija közel negyven évig vezette a múzeumot, ikertestvére, József pedig a Csernátoni Népfőiskolát. Ebben a munkában segítette őket öccsük, Lajos, és mindhármuk családtagjai.

A múzeum 1999-től viseli alapítója, Haszmann Pál nevét, napjainkban pedig már a harmadik nemzedék, az unokák gondozzák a Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként működő, országhatárokon túl is ismert intézményt.

Van utánpótlás

A Felsőháromszéki Ifjúsági Fúvószenekar nyitókoncertjét köszöntők, ünnepi beszédek követték: Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke mellett Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese és Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szólt a jelenlévőkhöz.

Dimény-Haszmann Orsolya, a múzeum vezetője néhai édesapja szavait idézte köszöntőjében. „Édesapám mindig azt mondogatta, »ez a múzeum nem az enyém, nem a tiéd, ez a múzeum mindannyiunké.« És mi tényleg így gondoljuk az egész családdal, hogy ez az intézmény mindenkié, azért is, mert az itt található sok apró néprajzi tárgy, a sok kincs, ami itt felhalmozódott öt évtized alatt, mind Önöktől került ide hozzánk” – hangsúlyozta. Hozzátette, a korábbi évektől eltérően ezúttal nem sikerült előzetesen papírra vetnie gondolatait. „Nem sikerült, mert mindig elakadtam azon a ponton, hogy nincs itt valaki, akit nagyon szeretnék, hogy itt legyen. Fontos, hogy édesapámat mindig itt érzem magam mellett, úgy érzem, hogy mindig fogja a kezem. Öröm ebben a szomorúságban, hogy van utánpótlás, vannak gyerekeink, itt vannak nagybátyáim, nagynéném, unokatestvéreim, fogjuk egymás kezét, és remélem, lesz még ötven év és az önök támogatásával, azzal, hogy egy-egy esemény alkalmával megtöltik a múzeumkertet, tovább halad ez a szép történet” – hangzott el beszédében.

Dal, tánc, tárlatok és régi autók

A múzeumkertbe látogató érdeklődőknek nem volt nehéz kedvükre való programot találni: a népzene és néptánc kedvelői a baróti Bujka Énekegyüttes és a kézdivásárhelyi Finom zenekar népzenekoncertjét hallgathatták, illetve a Kocsis Hunor és Fákó Alpár által irányított csernátoni Szakajtó gyermek néptáncegyüttes produkcióját nézhették végig a színpadon. Kiállításokból sem volt hiány, az intézmény állandó tárlatai mellett két kiállításmegnyitót is rendeztek: Virág Ágota Okkal teremtve című szabadtéri fotókiállítása mellett a bútorfestő, nemezelő és tojásíró Szakkörök tárlatát is közszemlére bocsátották. Az említettek mellett sokan megcsodálták a Retromobil Club Románia Kovászna megyei fiókja által szervezett Retro Piknik keretében felvonultatott régi autókat is. Az emlékünnep a Felsőháromszéki Ifjúsági Fúvószenekar koncertjével ért véget.