Bibarcfalván fontos mentőmunkába kezdenek

Múlt héten a bibarcfalvi templomban Fehér János művészettörténész tartott előadást a templom falán található, messze földön híres Szent László-freskóról, mely hamarosan restaurálásra kerül. A részletekről Czimbalmos Attila restaurátor számolt be.

A vendégeket Fancsal Zsolt lelkipásztor köszöntötte, aki a találkozó végén megjegyezte: remélhetőleg minél hamarabb nekifoghatnak a nagy volumenű munkálatnak, ami annál is inkább időszerű, mivelhogy a Bibarcfalvát, illetve a falu templomát felkereső látogatók 95%-a a freskóra kíváncsi, ezért is fontos, hogy annak állapotán javítsanak.

Czimbalmos Attila restaurátor személye nem ismeretlen Erdővidéken, hiszen ő és csapata végezte el néhány évvel ezelőtt az olaszteleki kastély falképeinek restaurálását is. Ezúttal megjegyezte, a bibarcfalvi templomban található freskó helyreállításának fő célja a konzerválás lenne, vagyis az, hogy annak állapotát megőrizzék, életét meghosszabbítsák. Mely „életnek” egyébként mintegy hatszáz éves története van, Fehér János szerint annak elkészítési ideje ugyanis valamikor a 15. század elejére tehető. Ezzel szemben Bibarcfalván már a 13–14. század fordulóján létezett templom, melyet az évszázadok során többször átalakítottak, tornya például 1791–94 között épült az Erdővidéken több helyen is megforduló Sárkányi Ferenc brassói építőmester jóvoltából.

Maga a falkép történetéről Fehér megjegyezte, azt az 1860-as években Orbán Balázs említette először, majd a 19. század vége felé Huszka József tárta fel egy részét, viszont protestáns templom lévén, azt visszameszelték. Az áttörés csak 1972-ben következett be, amikor a templom belső javítása alkalmával az északi fal nyugati oldalán egy három négyzetméteres területen a vakolat leomlott, és alatta feltűnt a freskó. Antal Ferenc akkori lelkész a „felfedezést” jelentette az esperesi hivatalnak, illetve Kovászna megye akkori kultúr- és szocialista nevelési bizottságának, akik aztán több ízben is kiszálltak a helyszínre, de még az Országos Műemlékvédő Bizottság akkori elnöke is eljött Bibarcfalvára; végül ő rendelte el a freskó feltárását. Ekkor lett műemlék templom a bibarcfalvi, a falkép feltárása pedig Traian Trestioreanu, majd 1972. október elsejétől Vígh István nevéhez fűződött.

A találkozón nem esett szó a költségekről, mindössze annyi hangzott el, hogy a remélhetőleg őszre elkészülő felújítás után a freskó sokkal értelmezhetőbb, olvashatóbb lesz, színei kontrasztosabbá, harsányabbá válnak, olyannak láthatjuk majd, amilyen eredeti állapotában volt.