Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A mai nap az a bizonyos, amikor mai halottunk immár mossa kezeit, hagyván minden munkanapot övéire, szeretteire, asszonyára és gyermekeire, unokáira. Rájuk és mindazokra, akik értenek a magyar szóból zűrben, zivatarban egyaránt.
Mintegy háromtucat könyvét forgathatta és forgatja holnap is a tisztelt érdeklődő. Bogdán írt újságoknak, írt prózát meg lírát, tegnapelőtt még megvala benne az alkotó kíváncsiság. Elképzelem, igen-igen ritka emlékező és képzelő tehetsége eleven idején megfordulhatott kórházi hónapjaiban az a „változat”, mi a nehezebb, meghalni vagy megsiratni?
Hihetetlen a magam számára is, hogy föladta az idén közös ünnepünket. Március 8-án született 1948-ban. Én akkor névnapoztam minden esztendőben, tíz esztendővel hamarabb dédelvén élve a székely harmatot.
Mi végre vagyunk a világon, kérdezi a nagy székely író, Tamási Áron. Most keresgélhetjük Bogdán László koporsója mellett magunkban a megnyugtató választ. Ha van. Valahol otthon kell lennünk e világban, olyan amilyen; és keresnünk szakadatlan annak az életes, éltetőleg jobbik oldalát.
Rágondolni is fájdalmas, hogy Bogdán László pici unokája csak éppen megismerhette nagytatáját. Adjon Isten békés nyugovást Bogdán Lászlónak, az ifjú, kezdő nagytatának. Övéi, hívei a sírja mellett is, nélküle, de maradandó könyveivel védekeznek az elmúlás, az ellenség ellen. Íróként, költőként építkezett, az utókorban hívei véle is gazdagodnak. Ez ugyan bennünket, kollégáit és barátait meg nem nyugtat percre sem. A maradók ebben a fájdalomban is egymás felé nyújtják a kezet, a vallomás súlya alatt: azért vagyunk itt, mert itt voltak eleink, holtukban is itt marasztalnak. Aki élve született, sok-sok éven át szeretni akarja örömest azokat, akiket szeretni akart mindenek előtt.
Bogdán László költő, író ezek közé az elevenek közé szegődött 1948. március nyolcadikán. Könnyebb könnyezni, mint végbúcsúzni.
Beh mélyet, fönnségeset, igazat írsz most is , drága Zoltán barátom! ( Pásztori-Kupán István G.)