Büszkék lehetnek a névadóra

Baróti Szabó Dávid költő és nyelvújító 280 évvel ezelőtt, 1739. április 10-én született Baróton. Nevét ma szülővárosának középiskolája viseli, melynek diákjai csütörtökön emlékeztek meg róla, koszorút helyezve el a tanintézmény udvarán található szobránál, de a szülőházának falán található emléktáblánál is, ott, ahol ma Erdővidék Múzeuma működik.

A Baróti Szabó Dávid Középiskola diákjainak népes csoportja Kékesi-Keresztes Lujza és Csog Orsolya magyartanárnők, valamint Derzsi-Ráduly Kázmér igazgató és Demeter László történész-muzeológus kíséretében először a középiskola főépületének bejárata előtti Baróti Szabó Dávid-szobornál gyülekezett, ahol az emlékezés koszorúját helyezték el iskolájuk névadójának szobra elé. Ezt követően Barót római katolikus templomába vonultak, melynek bejáratánál emléktábla hívja fel a figyelmet arra, hogy „ebben a templomban részesült a keresztség szentségében Baróti Szabó Dávid”. A tábla előtt a költőnek egy kis szobra is található, rajta születésének és elhalálozásának időpontjával. Ami azonban Baróti Szabó Dávid életét jelentette 1739 és 1819 között, arról Baróton, de talán máshol is, keveset tudnak.

Demeter László a templomban elmondta, hogy életéről remélhetőleg hamarosan egy kiadvány lát napvilágot Budapesten, ami talán hozzájárul majd ahhoz, hogy mindannyian többet megtudjunk Baróti Szabó Dávidról, aki méltán foglal el kiemelkedő helyet Erdővidék jeles szülötteinek lajstromában. „Abban a házban született, ahol ma a múzeum van” – részletezte a diákoknak, hozzáfűzve, a házat a múzeumot létrehozó Gaál Mózes Közművelődési Egyesület 2002-ben a Szabó család utódaitól vásárolta meg, ezáltal is felkarolva Baróti Szabó Dávid emlékét. A költő születése óta a házat újra kellett építeni, hiszen 1855-ben az eredetit tűzvész pusztította el; akkor sajnálatos módon a családja által róla őrzött legtöbb okmány, levél is megsemmisült.

Munkásságáról elmondta, Baróti Szabó Dávid munkatársa volt a Kassán alapított első magyar irodalmi folyóiratnak, a Kassai Magyar Museumnak. Ő írta az első magyar értelmező szótárt is, mely Kisded szótár néven látott napvilágot, először ugyancsak Kassán, 1784-ben. Jelentős volt nyelvújító munkássága. Nevéhez fűződnek például a „hon, hős, gyalogság, jegyzet, inger, földszint” szavaink, ezeket ő alkotta.

Büszkék lehetünk tehát rá – összegzett Demeter László, megemlítve, hogy akár Baróti Szabó Dávid-emlékév is lehetne az idei, hiszen a költő születésének és halálának is kerek évfordulója van, és ha lenne rá lehetőség, akkor hasznos lenne, ha életútjának főbb állomásait is felkeresnék a baróti diákok, mely életút a felvidéki Virten ért véget. Baróti Szabó Dávid sírja ott található. A költészet napjához is kötődő megemlékezés Erdővidék Múzeumánál ért véget, ahol a diákok szintén megkoszorúzták Baróti Szabó Dávid emléktábláját.