Dicsérő szó nélkül

A magyarság azért állta és állja a mai napig a történelem viharainak ádáz ostromát, mert mindig akadtak, akik életüket és munkásságukat a szolgálatába állították. És tették ezt dicsérő szó, illetve különösebb megbecsülés hiányában is, sőt általában ellenszélben, hiszen az utóbbi évszázadokban túlnyomórészt árulóink és ellenségeink gyakorolták a hatalmat fölöttünk. A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által az idén elismerésben részesített dr. Flórián Csaba is közéjük tartozik.

Flórián Csaba 1952-ben látta meg a napvilágot Marosvásárhelyen, itt végezte el a középiskolát, valamint az orvosi egyetemet. Hőn szeretett szülőföldjéhez való ragaszkodása ellenére 1978-ban Magyarországra települt. Az őt méltató dr. Nagy Lajostól tudjuk, „csak így tudta elkerülni, hogy mint frissen végzett orvos, de már nős, kilenc hónapos csecsemő apja, ne vigye kis családját a szülővárosától több száz kilométerre lévő moldvai helyszínre, ahová a kényszerkinevezése szólt.”

Előbb Tapolcán, majd Ajkán szolgált orvosként, de hivatása gyakorlása mellett egészségügyi menedzser volt, és orvosjogi tanulmányokat folytatott, szakképesítést szerzett a családorvostan és foglalkozás-egészségügy területén. Érdekelte az egészségügyi informatika, ezért e téren is fejlesztette magát, olyannyira, hogy egy társszerzővel együtt, a későbbiekben főiskolai tananyagként használt könyvet írt a világháló orvosi felhasználásáról (Orvos a világhálón). Megbecsült és köztiszteletben álló háziorvosként és kórházigazgatóként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Ezen alkalomból a közösség és a szakma oklevelekkel és kitüntetésekkel ismerte el, és köszönte meg „a példaértékű életútját, hozzáértését, emberségét, hivatástudatát.”

Egy gyermekkori olvasmányélménye hatására – őstörténetünk megismerésére szomjazva – Csoma Sándor rajongójává vált, és megfogant benne a székely tudós által is bejárt helyszínek, valamint Tibet felkeresésének a vágya. A zsenge kora óta őrzött álom beteljesülése azonban 2007-ig váratott magára, amikor végre eljutott Tibetbe. Ezt követően két alkalommal kereste fel az Indus és Spiti völgyében található buddhista kolostorokat, közel hatvanéves fejjel gyalog járván be a Shingo La hágón át vezető Darcha–Phuktal–Zangla utat. Meglátogatta továbbá Kalkuttát és Dardzsilinget, gondosan számba véve és felleltározva Csoma hagyatékát. Az általa tervezett útvonalat követve, a Fergána völgyén keresztül felkereste az ujgurokat is, ahova Háromszék nagy szülötte, az orosz támadás alaptalan hírétől eltérítve már nem jutott el. A világjárvány idején pedig Pakisztánba utazott magyar emlékek után kutatni.

Nem a véletlen műve tehát, hogy dr. Flórián Csaba 2000-től a Csoma Sándor életével, munkásságával kapcsolatos tudományos, irodalmi képzőművészeti alkotásokat összegyűjtő és emlékhelyeket ismertető honlapot szerkeszt a világhálón. Mint ahogy az sem, hogy 2018-ban elvállalta az egyesület honlapjának (www.csomaegyesulet.hu) tartalommal való feltöltését, szerkesztését és kezelését, amely 2020 óta megújított formában áll az érdeklődők rendelkezésére.

A Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet az egyesület alapítója, elnöke és lelke adta át a szülőfaluban álló emlékház udvarán. Dr. Nagy Lajos ez alkalomból írt méltató mondatait Ferencz Éva tanárnő olvasta fel.