Drakula fészke Erdélyben (12.) – V. A vámpír és a királyné (II.)

Sok régi és új keletű mese, mendemonda létezik a törcsvári kastélyról. Zsigmond Enikő geológus, földrajzi, turisztikai szakíró azt vizsgálja, mi az igazság, és mi a mese a történetében.

(folytatás korábbi számunkból)

Stoker után jött a film és a vámpírdivat, és a fekete köpenyes, hűvösen elegáns, titokzatos gróf koporsójából elindult meghódítani a világot. Csak 1931-től 1972-ig 124 Drakula-film készült a stúdiókban. A vámpírfilmek virágkorukat élik, s ma már számon sem lehet tartani, hány készül belőlük. S bár futószalagon gyártják őket, egy sem éri el a legelső fehér-fekete Drakula-film hátborzongató hitelességét. A vérszívó, de ugyanakkor egy morbid szexuális vonzerőt is sugárzó „grófot” megtestesítő színész, Lugosi Béla világhírnévre tett szert, ám tehetségét nem bontakoztathatta ki, beskatulyázódott, mert a hollywoodi rendezők kizárólag csak horrorfilmekhez szerződtették. Így karrierje hamar lehanyatlott, és nemsokára a „bukott vámpír” jelzőt ragasztották rá.

1882-ben született Lugoson, eredeti nevén Blaskó Béla Ferenc Dezső, és 1956-ban hunyt el a kaliforniai Culver Sityben, ahol legendás Drakula-köpenyében temették el. 1919-ben a Tanácsköztársaság színész szakszervezetében játszott szerepéért emigrációba kényszerül, hosszú és rögös utat téve meg a Walk of Fame-ig, a hollywoodi „Hírnév útjáig”, ahol az ő nevét is egy csillag őrzi. Súlyos drogfüggőként halt meg szívinfarktusban, bár kezdetben csak gyógyszerként használta a morfiumot, olyan szegényen, hogy temetését is Frank Sinatra fizette. Az első Drakula-film az Universal stúdióban készült, rendezője Tod Browning, aláfestő zenéjét Csajkovszkijtól kölcsönözték. Halálának 50. évfordulója alkalmával, 2007-ben Florin Jepan román filmrendező dokumentumfilmet készített Lugosiról, a „magyar vámpírról”, olyan személyiségeket szólaltatva meg mint Müller Péter író, Szabó István filmrendező, ifj. Lugosi Béla, felidézve a kortárs horrorfilmek szereplőit is, Boris Karloffot és Lon Chaneyt. Szülőházára Lugoson 2006-ban emléktáblát helyeztek el.

Drakula egyik leghíresebb megformálója Sir Christopher Lee angol színész, aki 1966-ban tűnt fel először vámpírként a Drakula, a sötétség hercege (Drakula, prince of Darkness) című filmben, de eljátszotta Frankenstein figuráját is. Nevéhez többek között olyan filmek kapcsolódnak mint a Gyűrűk ura trilógia, a Star Wars saga vagy a Sátán kutyája.

Nem fontos, hogy az első vámpírfilm óta hány újabb jelent meg, Drakula alakját egyik sem tudta elhomályosítani. Bár a Murnau által 1922-ben rendezett Nosferatu, a borzalom szimfóniája című némafilm Orlok grófja, akár a Stoker által megformált Drakula ikertestvére is lehetne! Filmrendezők tucatjai próbáltak fekete humorral átszőtt vámpír- és horrorfilmeket, paródiákat és újabb drámákat kiötleni. Közülük említésre méltó Coppola Bram Stoker Draluka című filmje 1992-ből, ami 3 Oscar díjat nyert. A Polanski által 1997-ben rendezett Vámpírok bálja című musical újdonságként robbant be a horrorfilmek történetébe. Mel Brooks Drakula halott, és élvezi (1995) című vígjátéka ugyancsak jól hozott a filmrendező konyhájára. Hasonlóképpen sikerfilmeknek könyvelhetőek el: a Drakula (2000), Drakula II. – Mennybemenetel (2003), a Batman és Drakula (2005) A vámpír árnyéka, Interjú a vámpírral, az Alkonytájt- és a Penge-trilógia című filmalkotások is. Általuk vált Drakula ismert „pop-kult” figurává, és a halloween ünnepek kihagyhatatlan szereplőjévé.

Ezek után azt várná az ember, hogy az ország-világ által Drakula kastélyként (félre) ismert Törcsvári kastélyt gyakran választják ki a rendezők „hiteles helyszínként” az újabb vámpírfilmek forgatásához. Nem így van, eddig egyetlen Drakula-filmet sem forgattak Törcsváron, ami arra enged következtetni, hogy a vár hangulata, egész miliője nem illik Drakula vérszomjas alakjához.

(befejező rész következik)