Egy sokszínű kultúra napja

Számos érdeklődő vett részt az ismert sepsiszentgyörgyi néprajzos, Saiko Tanizaki által szervezett, szombatra időzített japán napon, amelynek változatos programjában gyerekek és felnőttek egyaránt megtalálhatták azt a részt, amely megszólította őket. Érdekes, értékes előadások is elhangzottak e távoli kultúra jellegzetes elemeiről.

Az ’56-os emlékparkban megszervezett japán nap délelőtt 11-kor, a Luiza Zan előadásában elhangzó japán himnusszal kezdődött. Majd a szabadtéri foglalkozásokon ikebanát lehetett alkotni. Mint azt dr. Hubbes László egyetemi oktató, a szentgyörgyi Kiss Béla Ikebana-kör vezetője elmagyarázta, többféle ikebana van, a legegyszerűbb hármas tagolásúban is jelen van az ég és a föld, a kettő között az ember. A másik asztalnál Sándor Attila könyvtáros vezetésével origamit hajtogathattak a gyerekek, a harmadiknál a türelmet és odaadást, nagy kreativitást igénylő kagatemarikat lehetett készíteni a kézdivásárhelyi Deák Mária tanárnő vezetésével. Tőle tudtuk meg, ezek olyan kicsi labdácskák, amelyeket fiatal lányoknak adtak ajándékba. Odébb a kandzsi írásjelek (kínai eredetű képírásról van szó) kalligráfiáját tanulhatták Hubbes Pétertől, de a zöldteafélék öt fajtájával is megismerkedhettek Tormáné Kurita Junko asztalánál.

Eközben a Kónya Ádám Művelődési Házban Vihar Judit, a Japán–Magyar Baráti Társaság elnöke, a Károlyi Gáspár Református Egyetem japán tanszékének oktatója, irodalomtörténész és műfordító tartott előadást a rövid, tömör japán verstípus, a haiku kialakulásáról, szerkesztésének szabályairól, illetve számos gyöngyszemet megismerhettünk a japán irodalomból jeles magyar költők fordításában. Seiko Tanizaki a kandzsi képírásról, dr. Hubbes László Attila a legismertebb haikuköltő, Macuo Basu költészetéről beszélt, majd a rizsbor (szaké) készítéséről, irodalmi és kulturális hátteréről hallhattak Bán Mihálytól. Tóth Anna Mária masszőr a yumeiho-masszázstechnikáról tartott bemutatót, Péter Árpád karateoktató pedig a japán harcművészet, a kardforgatás szellemiségének erőszakmentességéről értekezett: az igazi kardforgató mesterek ugyanis azért tökéletesítik tudásukat, hogy úgy tudják kikerülni vagy lefegyverezni a támadót, hogy ne kelljen annak életét kioltani.

A nap folyamán haiku-költészetben is kipróbálhatták magukat a jelenlévők, a legjobbakat ott a helyszínen értékelte és díjazta a zsűri, melynek Vihar Judit, Józsa Attila és Para Olga voltak a tagjai.