Koszta Ervin és tanítványai közös tárlata
A Vigadó Művelődési Központ dísztermében december 6-án 18 órától Mester és tanítvány...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A „szúrágta, okkersárgára fakult, árvíz áztatta és tűzvész nyaldosta, cafatokra mállott írásos dokumentumokat átböngészve”, illetve a hétköznapi beszélgetések során hallottak hét éven át történő folyamatos rögzítése révén összeálló nyelvi kincsestár első kiadása 2010-ben, a második hat évvel később jelent meg. Ekkor írta recenziójában Erdélyi Judit: „Az itt közreadott nyelvi fordulatok… ma is élnek a háromszéki beszélők nyelvében. A megőrzött nyelvi régiségek mellett sok új keletű szólást is tartalmaz a gyűjtemény, mintegy bizonyítva, hogy népünk nemcsak hagyományőrző, de hagyományteremtő is: a nyelvi lelemény, a derű, a székely furfang még nem tűnt el végképp, még íze, zamata van a szónak, habár az élet feltételei igencsak megváltoztak. Nyelvünk ízét, zamatát viselik magukon azok a tájszók, nyelvjárási kifejezések is, amelyek beépültek a szókapcsolatokba. Ezek magyarázatát, amennyiben szükséges a szókapcsolat megértéséhez, lábjegyzetben találja az olvasó.”
Az összmagyarság számára oly jelentős szólásgyűjtemények, mint például O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című munkája sajnálatos módon nem tartalmazzák ennek a tájegységnek a jellegzetes nyelvi anyagát. Éppen ezért a szerző fő célkitűzése, hogy a furfangos székely szólások, szókapcsolatok kerüljenek be a Kárpát-medencei összmagyar nyelvhasználat vérkeringésébe. Meggyőződése szerint ugyanis a magyar nyelv pallérozásának manapság egyik megkerülhetetlen kútfője a népnyelvből való tudatos átvétel.
A harmadik, bővített kiadású, élőnyelvi gyűjtemény hiánypótló, népszerű és időszerű, emellett úttörő munka, hiszen a nyelvi elszürkülés folyamatában üdítően hat a székely ember beszédének természetessége, a székely nyelv sokszínűségének zamata. Az emberi életet a születéstől a halálig kísérő beszédfordulatok, a színes, képszerű nyelv az „íz, szín, csíny” mellett bölcsességet, erkölcsi tartást hordoz, és természetesen átszövi a kiadványt a háromszéki székelység sajátos világlátása, a furfang és a mókázó kedv. A Kriza János által „több mint 300 darabban azonosítható” háromszéki állandó szókapcsolatok ebben a könyvben közel kétezerre szaporodtak!
Salamon Ferenc helytörténész, tanár 1948-ban született Sepsiszentgyörgyön. Szülővárosa Mikes Kelemen Líceumában érettségizett, tanári diplomát a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán szerzett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának lett a hallgatója. Tanított Zágonban, Csernátonban, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégiumban és a futásfalvi általános iskolában, amelynek igazgatója is volt, akárcsak később a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Háznak. Fő kutatási területe a háromszéki oktatás múltja, valamint Kézdiszék helytörténete. A szerdai eseményen Tulit Ilona nyugalmazott magyartanár, egykori tanfelügyelő lesz a beszélgetőtársa. A kötetet október 5-án, csütörtök 18 órai kezdettel a zabolai Mikes-birtokon is bemutatják.
Ízelítő a „kölcsönzött” szókapcsolatokból:
Rakd úgy azt a szekeret, hogy a leányos ház felől álljon ügyesen! (Kriza János)
Se teste, se lelke nem kívánja. (O. Nagy Gábor)
Az ördög szánkázzék az egész lelkeden! (Apor Péter)
Amikor én hezzateszem a kezemet, annak vaj suvadni, vaj szakadni kell. (Kriza János)
Sohasem kell egy asszonyt dicsérni más asszony előtt. (Mikes Kelemen)
Úgy szédeleg, mind a tavaszi légy. (Kriza János)
Egyél, ne ehezzél, mind otthon. (Kriza János)
A bolháktól legyen csendes nyugodalma. (Mikes Kelemen)
Legyen eszed, s élj vélle. (Kriza János)
Kibeszélted-e magadat mán egyszer, no? (Kriza János)
Egy fölöstök lesz neki. (Kriza János)
Állat-e vagy szerzet? (O Nagy Gábor)
Úgy áll a kalapja, mintha az egész falu az övé volna. (Kriza János)
Mérget lehet rá venni. (O. Nagy Gábor)
A gazdag akkor eszik, amikor akarja, a szegény mikor kaphatja. (Mikes Kelemen)