Előadás az Árpád-ház szentjeiről

Csak a múltat megbecsülve építhetünk szilárd jövőt magunknak a mában, így nem véletlen, hogy ellenségeink évszázadok óta tudatosan ennek a meghamísításán munkálkodnak. Éppen ezért kötelességünk kutatni és a nyilvánosság elé tárni a történelmi igazságot – jelentette ki a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) meghívására nemrégiben Sepsiszentgyörgyre látogató Bálint Huba székelyudvarhelyi kutató a Bod Péter Megyei Könyvtárban.

Eddig huszonhat Árpád-házi személyiséget avattak boldoggá vagy szentté, azonban rajtuk kívül még hatot boldog emlékezetűnek nevez az utókor, és további négy nevéhez fűződnek rendkívüli cselekedetek. Ez pedig aminek büszkeséggel és önbizalommal kell eltöltenie bennünket. Ráadásul ennél sokkal többel rendelkezünk – fogalmazott az előadó. Az Árpád-házi szentek hihetetlenül népes köréből még a hosszúra nyúlt ismertető során is csak néhányuk életútjára sikerült rávilágítani, de a hallgatóság így is rádöbbenhetett, hogy csak rajtuk keresztül milyen nagymértékben gazdagítottuk az emberiség szellemi kincsestárát.

Áldott életű személyiségeink egyike, Skóciai Szent Margit (1047, Magyarország – 1093, Skócia) Szent István Ágota nevű lánya és a száműzött, majd újra trónra emelt Eduárd angol király frigyéből jött a világra. Az alattvalói által Véresnek hívott III. Malcolm skót király feleségeként szépségével és nemes lelkével nem csak megfékezte, hanem jámborrá is tette a vad uralkodót. Magatartásával, valamint bölcsességével jótékonyt hatást gyakorolt Skócia egészére, és ő volt az, aki megismertette és bevezette a római katolikus liturgián alapuló kereszténységet, így az Úr napjának megtartását és a vasárnapi misén való részvételt. De új szokásokat honosított meg a királyi udvar rendtartásában is, például a lakoma utáni záró áldomást, amely során az Úristen tiszteletére ürítették a poharukat.

Templomokat és kolostorokat építtetett. Nevéhez fűződik többek között a dunfermlini apátsági templom, az Ilona szigetén álló dóm, és az edingburghi Szent Margit kápolna megépítése. Ugyanakkor részt vett a főnemesek ülésein és fontos szerepet vállalt az ország kormányzásában is. A nők jogainak védelmezője, a szegények istápolója volt, bajával bárki hozzá fordulhatott. Dunfermlin mellett ma is Szent Margit kövének nevezik azt a sziklát, ahol fogadta a segítségre szorulókat. A krónikák szerint ő volt a skót történelem legszebb jelleme, akinek a jó és csodás cselekedeteiről már éltében legendák keringtek. IV. Ince pápa avatta szenté 1251-ben.

Nyolc gyereke született, hat fiú és két lány. Fiai közül három skót király lett, és egyik lánya, Matild hódító Vilmos angol király legkisebb fiához ment férjhez, aki később I. Henrik néven uralkodott (1100–1135). Így vált Margit az angol királynők ősanyjává.

Skóciában máig nagy tiszteletnek örvend, emlékét a létét neki köszönhető apátság, őt ábrázoló festmények, szobrok, róla elnevezett templomok, kápolnák és korház őrzi. És nem csak az általa egykor felvirágoztatott ország területén, hanem Angliában, Ausztriában, Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban is.