Előnyök és hátrányok

A Kárpát-medencei magyar egyetemi hallgatók és oktatók mozgásteréről, vagyis külföldi egyetemeken való ideiglenes elhelyezkedésének lehetőségeiről és ennek lehetséges hozadékáról, illetve következményeiről osztották meg tapasztalataikat erdélyi, felvidéki és kárpátaljai felsőoktatási intézmények képviselői Tusnádfürdőn, a Bánffy Miklós-sátorban szerda délután lezajlott beszélgetésen. Ugyanakkor szó esett a székely tanulók hiányos, sok esetben hiányzó román nyelvtudásáról is.

A külföldi egyetemeken való hosszabb–rövidebb tanulás tekintetében Magyarország az Európai Unióban az utolsó helyen áll, ugyanis a felsőoktatás hiányosságai miatt kevés, az anyaintézmény által elismert „kreditet”, vagyis a tanulmányi teljesítményét tükröző pontot szerezhetnek. (Ami növeli az oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányi időt szer. megj.) Éppen ezért, csak azok a diákok élnek az Unió által kidolgozott és a mozgást biztosító Erasmus-program lehetőségével, akik otthon évet tudnak halasztani. Magyarán bizonyos ideig felfüggesztik a tanulmányaik folytatását – jelentette ki felvezetőjében a beszélgetést irányító Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok magyarországi biztosa.

Románia lényegesen jobban áll az Erasmus-program kihasználásának tekintetében, azonban a kimenő diákok száma jóval meghaladja az ide érkezőkét. Ennek fő oka az angol, német, francia nyelvű kurzusuk krónikus hiánya, amin csak az oktatók idegennyelv-ismeretének a növelésével lehetne változtatni. Ennek érdekében a Sapientia plusz jövedelmet fog biztosítani az angolul előadó tanárok számára. A magyar tanulók számára viszont plusz lehetőséget jelent, hogy az Erasmus-program már unión kívüli államokra, köztük Szerbiára és Ukrajnára is kiterjed, mert így a Kárpát-medencén belül megnőtt a mozgásterük. Ehhez ugyanakkor hozzájárul a magyar állam által létrehozott és működtetett Makovecz-program is – világosította fel a hallgatóságot Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusi tagja és kolozsvári karának dékánja.

A Partiumi Keresztény Egyetem rektor helyettese, Flóra Gábor a térség magyar diákjainak már a középiskolában megkezdődő tömeges Magyarországra özönlésére hívta fel a figyelmet, mely az esetek többségében ottani letelepedéshez vezet. Ennek okaként elsősorban a román érettségitől való krónikus félelmet jelölte meg, ami a nyelv oktatásának nem megfelelő voltára vezethető vissza. A jelenség következtében pedig nemcsak a magyar tanintézmények maradnak diákok nélkül, hanem a népesség létszáma is folyamatosan csökken.

Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora beszámolója szerint a mozgás biztosítására szánt uniós összegek növelése intézményük esetében a külföldön tanuló diákok és előadó tanárok számának növekedését eredményezte, de örvendetes módon hozzájuk is egyre több diák érkezik, főleg Magyarországról. Jelenleg azon dolgoznak, hogy Erdélyből, a Vajdaságból és Kárpátaljáról is vonzzanak hallgatókat.

Amint azt Orosz Ildikótól, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorától megtudhattuk, náluk szintén a magyar diákok tömeges, anyaországban történő továbbtanulása okoz gondot. Ezt a létszámcsökkenés miatti negatív folyamatot esetükben ráadásul az ukrán diákok beözönlése is tetézi, ők ugyanis állampolgári jogaikra hivatkozva ukrán nyelvű oktatást követelnek a magyar állam által fenntartott intézményben.

Kádár Magor, a Kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetem docense a magyar és főleg a székely diákok hiányos, vagy teljes mértékben hiányzó román nyelvtudását jelölte meg a legnagyobb gondként, mert ez a szülőföldön való érvényesülési lehetőségeik nagymértékű beszűküléséhez, és ebből kifolyólag a Magyarországon, vagy más uniós államokban történő letelepedéshez vezet. Más idegen nyelvet ugyanis a románnál könnyebben elsajátítanak. Véleménye szerint ezen áldatlan helyzetet csak a román nyelv oktatásának és a diákok hozzáállásának gyökeres megváltoztatásával lehet felszámolni.