Tíz éve keresik a kincset
Többek között táncház, koncert és látványos gálaműsor várja az érdeklődőket december...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Köszöntőt mond Péterfi Ágnes unitárius lelkész, a könyvet Lőfi Gellért orgonaművész, karnagy méltatja.
A hazai hangszerkészítés múltjának eddig kevésbé ismert fejezete az erdélyi unitáriusok orgonáinak jó két évszázadot átfogó története. A témáról egyházi levéltárak és hangszerek többéves kutatása nyomán háromrészes monográfia készül. Ennek első, most megjelent darabja a Székelyföld déli határvidékén, az Olt és a Homoród mentén található orgonák históriáját mutatja be, közel hatszáz oldalon, számos új adattal, sok fényképpel és dokumentumszöveggel.
A kötet a Magyar Unitárius Egyház és a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoportja közös vállalkozásában és kiadásában látott napvilágot. Szerzői, Enyedi Pál orgonaművész, a Zeneakadémia tanára és Márk Attila árkosi énekvezér önálló fejezetekben ismertetik harminchat egyházközség ötvennyolc mai vagy hajdani orgonájának sorsát és leírását. A feltárt gazdag iratanyagnak köszönhetően a lapokon megelevenednek az orgonák megrendelőinek, készítőinek, használóinak mindennapjai is a 19. század elejétől. Tapasztalhatjuk egyháztagok istenes buzgalmát, áldozatkészségét, faluközösségek összefogását, megismerhetjük német és magyar orgonaépítők munkamódszereit, olvashatjuk az új hangszereket dicsérő vagy bíráló jegyzőkönyveket, és bepillanthatunk kántorok életébe is.
A kötet nemcsak hangszer- és zenetörténeti, hanem egyben egyház- és gyülekezettörténeti munka, amely szemlélteti az orgona, az egyén és a közösség kapcsolatát is. A múlt példájával, az örökség bemutatásával pedig ösztönzés a jelennek e pusztulófélben lévő hangszerkincs értő megóvására és méltó használatára.
A keménytáblás, igényes kivitelezésű könyv a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható, a szerzők dedikálnak.