Erdély kevésbé ismert kuriózumai (1.) – Milyen táj a kurultáj? (I.)

A kazahsztáni madjarok sokat archaikus formában őriztek meg szokásaikból, nyelvük is hasonlít a miénkhez. A torgáji madjaroknál még mindig fontos szerepet játszik a családi és törzsi kötelék. Ők az aggszakállak, tanácsát kurultájnak nevezik. Nahát, innen már helyben vagyunk!

A világ kilencedik legnagyobb országa Kazahsztán. Nevével először egy pléh teásdobozon találkoztam, mint a betűket alig összerakosgató kisgyerek. Oldalán fekete tevék gyalogoltak nagy csomagokat cipelve a sárga homoksivatagban, fölöttük nagybetűvel: Kazah Tea. 1991-ben önállósult, vált ki a volt Szovjetunióból. Régi fővárosa Almati (Alma Ata), új fővárosa a rohamosan fejlődő Asztana. Mindenféle ásványi anyagban gazdag ország, de legjelentősebbek kőolaj, földgáz és szénkészletei. Itt találhatók a régi szovjet birodalom legnagyobb széntartalékai a híres–hírhedt karagandai szénmedencében. Legismertebb városai mégsem a két főváros, hanem Bajkonur, amely a világ legnagyobb és legmodernebb űrkutató központja, túlszárnyalva még Hustont is! A szovjetek elvesztették, amikor Kazahsztán lecsatlakozott tőlük, de az űrkutatás fellegvárát 20 évre bérbe vették a Kazah Köztársaságtól.

Vallásuk mohamedán, de Allahot dicsőítik a kazahsztáni madjarok is, egy maroknyi, mintegy 6000-es létszámú (mint Ditró és Remete együtt) pusztai nép az ország közepén, az Aral-tótól északra lévő alacsony, mocsaras Torgáj-medencében. Ez a Földnek az egyik legkietlenebb, mostoha szeglete, ahol egyetlen folyó sem éri el az Aralt, elnyeli őket a sivatag. Saját elmondásuk szerint 1500 éve élnek a Torgáj mentén, megőrizve nomád, állattartó életvitelüket, nem is sejtve – mivel az öregek mondáit mesének sem hitték –, hogy messze Európában létezik egy magyar nép és egy Magyarország, ahol mi, régen elvándorolt testvéreik élünk.

Ide látogatott 2006-ban egy magyarországi kutatócsoport Bíró András Zsolt humánantropológus vezetésével, megismerni ezt a népet, és főleg minél több DNS-mintát gyűjteni. Utazása nem várt sikerrel járt. A begyűjtött minták eredményeit összevetették a Magyarország területén élő különböző magyar csoportoktól nyert DNS-mintákkal, és kiderült, hogy bár minden magyar tájegység lakói rokonságban állnak a kazahsztáni madjarokkal, mégis a mai Nagy- és Kis-Kunság magyarjaihoz állnak hozzájuk a legközelebb genetikailag.

Zsigmond Enikő

(folytatjuk)