Vetró-plakettet avattak Mezősámsondon
Bethlen István gróf, egykori magyar miniszterelnök bronz emlékplakettjét leplezték l...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A felfedezésről budapesti sajtótájékoztatón számoltak be csütörtök délután a szakemberek, akik közül néhányan interneten jelentkeztek be Magyarvistáról.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a 13. század végén épült templomban a budapesti Teleki László Alapítvány a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében végeztetett dendrokronológiai vizsgálatokat. A fák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló kormeghatározási módszerrel állapították meg, hogy a templomhajó egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban épült. A műemékvédők jelenlegi ismeretei szerint a magyarvistai Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete.
A Kolozsvártól 14 kilométerre fekvő település templomában 2022 őszén végezte a dendrokronológiai vizsgálatokat a csíkszeredai Anno Domini Dendrolab csapata. „A vizsgálat és az azt követő laboratóriumi elemzés során bebizonyosodott, hogy a templomhajóban hosszában, középen futó mestergerenda, és az azt alátámasztó faragott oszlop 14. századi, mégpedig az 1320-30-as évek fordulójáról származik” – áll a közleményben. Az egyik gerendáról megállapították, hogy 1329-1330 telén kivágott tölgyfából készült.
Mivel olyan gerenda korát sikerült pontosan meghatározni, amelynek a falba ékelődő végét azzal a vakolattal vakolták be, amelyikre a falképek is kerültek, megállapítható, hogy a falfestmények nem lehetnek 1330-nál korábbiak.
A felfedezés a magyarvistaihoz hasonló falképek kormaghatározásában is kiemelkedő jelentőségű. A Krónika.ro portálon megszólaltatott Kiss Lóránd falképrestaurátor elmondta, ez olyan mint amikor sötétben tapogatóznak, és egyszer csak valaki felgyújtja a villanyt.
A sajtóeseményen Perényi Lóránt, az Építési és Beruházási Minisztérium építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, a magyar kormány fontosnak tartja határon túli épített örökség védelmét, és a továbbiakban is folytatni kívánja a határon túli magyar műemlékek védelmére létrehozott Rómer Flóris-tervet.
forrás: MTI
fotó: Kiss Gábor/MTI