Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Fellépett a fennállása 30. évfordulóját ünneplő Kájoni Consort régizene együttes, a Kelekótya együttes, előadást tartott Dénes Anna (a Vargyas-szorosról), Sütő István (a vargyasi Sütő család múltjáról, jelenéről), Lakatos Csilla (a miklósvári Erdélyi Élet Múzeumról), valamint Demeter László (Erdővidék híres szülötteiről). A felsőrákosi asszonykórus népdalokat énekelt, a napot a vargyasi Borbáth Szilveszter előadása zárta. Az előadások közben Bíró Eszter és Demeter Katalin irányításával a gyermekek az erdővidéki bútorfestés alapjaival ismerkedhettek, az előtérben erdővidéki fotográfusok munkáiból nyílt kiállítás, továbbá erdővidéki sajtokat, pálinkákat is lehetett kóstolni, avagy Erdővidékről szóló kiadványokat vásárolni.
A Budapesten tartózkodó erdővidékiek számára zsúfolt nap volt a pénteki: már a délelőtt folyamán megérkeztek a Duna-palotában található Magyarság Házába, ahol Csibi Krisztina igazgatónő is üdvözölte a delegációt. Jelen volt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is, akivel Demeter László, a baróti Pro Bonum Egyesület elnöke folytatott rövid eszmecserét. Mint Erdővidék Múzeumának igazgatója hangoztatta, beszélgetésükön szóba került többek között a Baróton található intézmény fejlesztésének lehetősége, mely az Erdővidék kultúráját szívén viselők régen dédelgetett álma, hiszen köztudott, a múzeum helyszűkével küzd, ideje lenne bővíteni, fejleszteni. Azt ugyanis, hogy Erdővidéken virágzik a kultúra, és érdemes vele többet is foglalkozni, a nap során bőven volt alkalmuk megtapasztalni a jelenlevő érdeklődőknek.
Egyesület a térségért
Demeter László, miután ismertette a programot, elmondta, hogy a budapesti Erdővidék Napot a Magyarság Házával közösen szervező Pro Bonum Egyesület nemrég alakult Baróton. A kezdeményezők helyi fiatalok úgy gondolták, hogy – mint azt az egyesület neve is mutatja – tenni kell a közjó szolgálatáért, ezért alapították az egyesületet, melynek az első jelentős rendezvényét ennek a napnak és vele együtt nyilván az erdővidékiek budapesti kirándulásának a megszervezése kápezte. Az egyesület elnöki minőségében Demeter László üdvözölte a Magyarság Házában megjelent, Budapesten élő erdővidékieket, mint mondta, „akik nincsenek itt, azokra is szeretettel gondolnak”. Röviden ismertette Erdővidék értékeit, melyekből kiemelte a szép természeti környezetet, az archaikus településeket, továbbá azt, hogy a magyar kultúra és történelem számos nagy alakjának szülőhazája; őróluk külön előadásban is beszélt. Büszkeséggel emelte ki, hogy Erdővidéken található Székelyföld két legrégebbi települése, mint azt okmányok bizonyítják: az 1211-ben említett Miklósvár, illetve éppen Erdővidék központja, Barót, melynek létezéséről 1224-ből származó irat tesz említést.
Erdővidék nagyjairól szóló előadásában Demeter László nem csak az ismertebb személyeket említette meg, de olyanokról is megemlékezett, mint például az 1853-ban Baróton született Takó János, akiről viszonylag kevesen tudják, hogy a Hargita megyei Ditró templomának az építtetője volt, ma cserkészcsapat viseli nevét és emléknapot is szerveznek tiszteletére a ditróiak. Továbbá gróf Kálnoky Dénes nemzetőr kapitányról, Bodosi Dániel festőről, Hermányi Dienes Józsefről és a nem kevesebb, mint 130 almafajtát nemesítő Budai József pomológusról is említést tett Benedek Elek, Bölöni Farkas Sándor, Baróti Szabó Dávid, avagy Apáczai Csere János nevének felidézése mellett.
Értékek lajstroma
A Duna-palota gyönyörű Széchenyi-termében rendre mutatkoztak be Erdővidék kulturális életének képviselői: a könnyed, főleg az ifjúságnak szóló zenét játszó baróti Kelekótya együttes vidám hangulatot teremtett, a régizenét játszó Kájoni Consort együttes tagjai nosztalgiáztak is egy kicsit, hiszen, mint elmondták, harminc évvel ezelőtt, 1989-ben éppen ezen a napon, május 17-én zenéltek együtt először, és útjaik azóta sem váltak el. Végül pedig színpadra lépett a szintén nagy múltú felsőrákosi asszonykórus is, számos énekkel örvendeztetve meg a jelenlevőket. Bíró Eszter kórustag külön is bemutatta a viseletüket: ő például menyasszonyi viseletbe öltözött, pártával, melyről azt is megtudtuk, hogy régebben a szüzesség jelképe volt, és csak a lakodalom éjszakáján; éjfélkor került le a lányok fejéről, akkor ugyanis felkontyolták őket, és elkezdődött számukra az asszonyélet.
Szép, értékes előadást tartott a vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család tagja, Sütő István is, ismertetve a családja által nemzedékek óta faragott és festett bútordarabokat, azok különlegességeit. Dénes Anna biológus egyetemi hallgató, a messze földön híres, de igazán csak az erdővidékiek által jól ismert és szeretett Vargyas-szorost, illetve annak különlegesen érdekes növényvilágát mutatta be azzal a lelkesedéssel, melyet édesapjánál, a Vargyas-szorosért minden áldozatot felvállaló, annak talán minden kövét ismerő, sajnos immár csak néhai Dénes István geológusnál tapasztalhattunk utoljára.
Szilveszter ismét bizonyított
Lakatos Csilla muzeológus Erdővidék épített örökségéről tartott előadást, hangsúlyozottan az immár egy jó ideje Miklósváron, a Kálnoky-kastélyban megnyílt Erdélyi Élet Múzeumáról. A programot záró vargyasi Borbáth Szilveszternek nem kellett különösen nagy hírverést csapni, jól ismerte mindenki, és ahogy megjelent a színpadon, azon nyomban rátapadt minden szem és fül. És Szilveszter ezúttal is bizonyította, nem hiába nyert vetélkedőt a tévében, csengő hangja, melyekkel népdalokat énekelt, ezúttal is mindenkit lenyűgözött.
A Duna-palota Széchenyi-termétől az erdővidékiek a közösen előadott Székely Himnusz eléneklésével búcsúztak, melynek végén, ahogy mondani szokás, szem alig maradt szárazon. „Isten áldd meg a magyart, ma és mindenkor” – hangzottak fel a búcsúszavak, majd a köszönet a Magyarság Házának, azért, hogy helyet adott a nagyszerű rendezvénynek, támogatta annak létrejöttét.
A nap folyamán az erdővidékiek ellátogattak a budapesti Bujdosó Székely vendéglőbe is, ahol több, Budapesten élő vagy dolgozó földijükkel találkozhattak, beszélgethettek. A kirándulócsoportot vezető Demeter László történésznek köszönhetően szombaton felkeresték a Fiumei úti temetőben nyugvó Gaál Mózes író sírját is, aztán meglátogatták a Szent István-bazilikát, az Országháza múzeumát, valamint magát az Országházat is, sok érdekes történelmi ténnyel gazdagítva ismereteiket.