Fábián Ernőre emlékeznek Kovásznán

Fábián Ernő-emléknapot tartanak október 25-én, pénteken Kovásznán. Az esemény révén a 90 évvel ezelőtt született jeles filozófus, közíró és pedagógus emlékét idézi fel a szervező Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola.

Az emléknap megszervezéséhez ’80-as években tiltólistára került kovásznai közíró, pedagógus, a Csoma egyesület alapító tagja születésének 90. évfordulója szolgál apropóként. Jelen lesz Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is, aki mentoraként tekint Fábián Ernőre.

A rendezvény október 25-én, pénteken 15 órakor koszorúzási ünnepséggel kezdődik a központi park szoborsétányán, Fábián Ernő 2011-ben felállított, Vargha Mihály által készített szobránál, az Őzike Szállodában tartandó emlékkonferenciával folytatódik, állófogadással zárul. Az emlékkonferencia programját ITT találják.

Fábián Ernő (Kovászna, 1934. október 12. – Kovászna, 2001. augusztus 9.) munkássága a filozófia és a publicisztika területén egyaránt maradandó nyomot hagyott, számos tanulmányában és esszéjében az emberi lét alapvető kérdéseit feszegette, de mindig figyelemmel követte az aktuális társadalmi-politikai helyzetet is. Filozófiai írásaiban és közéleti szerepléseiben következetesen képviselte azt a meggyőződést, hogy a nemzeti identitás megőrzése és ápolása elengedhetetlen a kisebbségi létben élő közösségek számára.

Fábián Ernő a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium végzettjeként került Kolozsvárra, ahol 1956-ban szerzett filozófia–történelem szakos diplomát. Illyefalván kezdte tanári pályáját, itt 1956−1959 között az általános iskola igazgatója is volt. Egyházi esküvője miatt ekkor leváltották és Lisznyóra helyezték. 1960-ban az akkor létesített kovásznai líceumba került, ennek igazgatója lett. Egyike a Kovászna megye létrehozása után Király Károly körül tömörült elkötelezett helyi értelmiségnek.

Halála után került elő titkos naplója (Naplójegyzetek 1980–1990), melyet a Kriterion Könyvkiadó jelentetett meg Bárdi Nándor és Filep Tamás Gusztáv történészek gondozásában, Németh Zsolt bevezetőjével.

Fábián Ernő 1968-tól publikált. Kezdetben szociográfiai felméréseket készített, főként azonban a nemzeti, kisebbségi közösség társadalomelméleti megközelítése, az etnikai tudat szociológiája és az eszmetörténet foglalkoztatta. Gáll Ernő, a Korunk főszerkesztője, a két világháború közötti erdélyi magyar önismereti hagyomány egyik újraélesztőjének tanítványa volt, aki Fábián Ernőt „a kortárs erdélyi gondolat egyik legjelentősebb alakja”-ként említi. A Korunk folyóiratban 1968 októberétől 1982 novemberéig – indexre kerüléséig – közölhette tanulmányait. Írásait továbbá A Hét, Alföld, Európai Idő, Életünk, Helikon, Hitel, Honismeret, Igaz Szó, Magyar Kisebbség, Magyar Napló, Megyei Tükör (1990-től Háromszék), Tanügyi Újság, Tiszatáj, Új Látóhatár és más lapok közölték. Életműve 11 önálló kötetet, 80 tanulmányt és közel 400 hírlapi cikket tartalmaz, melyekben a kisebbségi lét, a nemzeti identitás, valamint az emberi és közösségi lét alapvető kérdéseivel foglalkozik.

A róla készült magyar állambiztonsági iratokból Ilia Mihály magyar irodalomtörténész megállapította: „Az 1982-es anyagban van egy nagy táblázat kapcsolataimról itthon és külföldön. A romániai rubrikában az első helyen Gáll Ernő neve áll. Aztán Fábián Ernő következik.”

A példaadás erkölcse című könyve 1984. november elején jelent meg, de két hét múlva a kötetet visszavonták a boltokból. 1990. májusában a kolozsvári Egyetemi Könyvtár kifüggesztette az 1988-ban tiltólistára tett szerzők névsorát: a 152 szerzőből 9 magyar, köztük háromnak (Beke György, Fábián Ernő, Molnár H. Lajos) egy-egy munkája, míg a többiek (Banner Zoltán, Bartis Ferenc, Bodor Pál, Dános Miklós, Köteles Pál és Szőcs Géza) valamennyi alkotása a tiltott könyvek között szerepelt.

Fábián Ernő 1989 után egy ideig közéleti szerepet is vállalt. Az 1990. februári országos RMDSZ-értekezleten „az önrendelkezés és az autonómia elveinek következetes érvényesítését és programba foglalását” sürgette. A kovásznai RMDSZ és a Nemzeti Megmentési Front Kovászna megyei szervezetének elnöke, a megyei RMDSZ alelnöke, az országos RMDSZ Tanácsadó Testületének tagja, majd visszavonul az aktív politizálástól, és a nemzetiségi jogok problémakörében közölt cikkeivel, tanulmányaival próbált hatni az események alakulására.

Megalapította és – amint maga írja: „a transzilván eszmeiség érvényesítésére” − szerkesztette 1990−1993 között a Kovásznán kiadott Az Ige című folyóiratot. 1993-ban és 1994-ben elnyerte A Hét folyóirat nívódíját.

Fotó: Kőrösi Csoma Sándor Egyesület