Falromboló visszaemlékezések

Csütörtökön a kézdivásárhelyi Vigadó zsúfolásig telt dísztermében mutatták be Iochom István huszadik, Kézdiszéki kulákok és deportáltak című kötetét. A folytatásban hadiárva-találkozót és fotókiállítást rendeztek.

Ferencz Attila, az EMNT kézdiszéki szervezetének elnöke házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket, majd Lukács Bence Ákos vezető konzul tolmácsolta Tóth László csíkszeredai főkonzul, a könyvbemutató fővédnökének üzenetét. „Biztatom Istvánt, hogy ne nagyja abba az írást, hiszen igazán hiánypótló, ugyanakkor érzékeny témákat ragad meg könyveiben”, fogalmazott. Miután Kardos Győző Oly korban születtem… című versét az érdeklődők meghallgathatták a szerző fia, Iochom Zsolt előadásában, Kátai Zsuzsanna sepsiszentgyörgyi tanárnő, a kuláktéma egyik háromszéki szakértője méltatta az elbeszélt történelem kategóriába sorolható, huszonnégy egykori kulák és deportált, illetve -leszármazott vallomását, visszaemlékezését tartalmazó kötetet.

„Iochom István azokat a pillanatokat eleveníti fel, amikor az embereket József Attila szavaival élve »fortélyos félelem« hatotta át. Senki nem foglalkozott eddig a témával, e vidék ilyen jellegű üldözöttjeivel, ezért is hiánypótló ez a könyv” – sorolta az érveket. Hozzátette, a szerző a kötetben olyan dolgokat írt le, amelyek sok esetben a meghurcoltak családjában sem kerültek szóba. „Az emberek hetven évig hallgattak, és most, az emlékezés által próbálták ledönteni az erőszakkal felhúzott hallgatás falát”.

Kátai Zsuzsanna kérdéseire válaszolva Iochom István munkamódszeréről is szólt. „Hagyom az interjúalanyt beszélni, majd utólag kérdezek. Többnyire nyíltan elmesélték a keservüket, az általuk átélt korszakot.” Megjegyezte, egyetlen megkeresett személy sem zárkózott el a beszélgetéstől. „Annak is örültem, hogy korabeli, a könyvet illusztráló fényképeket bocsátottak rendelkezésemre, melyek kinagyított változatai láthatók a Vigadó díszterme falán”. Hozzátette, szomorú, hogy a könyv főszereplőinek életét megkeserítő, azokat kuláklistára tevő személyek magyar emberek voltak, akik teljes névvel szerepelnek a könyvben. „Nem használtam kezdőbetűket, hiszen ezek a kommunista elvtársak nem voltak bűnözők, az adott korhoz tartoztak, sajnos, a rendszer kiszolgálói voltak.” Megjegyezte, nagyon élvezte a „kereken kilenc hónap alatt született” könyv anyagának összegyűjtését: „talán még akkor volt ilyen élményben részem, amikor a Pusztai-könyvet írtam”.

A könyvbemutató zárásaként Kátai Zsuzsanna elmondta, szeretné, ha a környező falvakban emléktáblákkal tisztelegnének az ártatlanul meghurcoltak előtt, és ehhez a jelenlévők segítségét kérte. A tiszteletpéldányok kiosztása után a szerző dedikált, majd a jelenlévők állófogadáson osztották meg egymással gondolataikat. Az eseményt Héjja Ágnes (zongora) és Miklós Katalin (hegedű), a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárainak előadása foglalta keretbe. A Kézdiszéki kulákok és deportáltak című könyv megvásárolható a kézdivásárhelyi EMNT-irodában, illetve a demokrácia-központban (a Márton Áron-szoborral szemben, a Liget kávézó fölött, az épület emeletén).