Fejszével a kereszt közepébe

Ma van Páduai Szent Antal (1195–1231) napja. Az egykori ferences szerzetes népszerűsége olyan méreteket öltött, hogy a világ szentjeként tisztelik. Még a nem hívők is őt emlegetik a legtöbbet, Dalmáciában, Horvátországban és Boszniában a muszlimok tiszteletét is kivívta. Neki ígérünk pénzt, ha valamit nagyon el akarunk érni, vagy elvesztett tárgyat szeretnénk megtalálni, hogy aztán igen ritka esetben teljesítsük fogadalmunkat. Állattartással kapcsolatos és egyéb hiedelmek is fűződnek hozzá.

A Kárpát-medencében egészen IV. Béla királyunkig nyúlik vissza a tisztelete, Székelyföldön a ferencesek honosították meg. A diákság éppen Csíksomlyón kezdeményezte a kilenc kedd néven emlegetett fogadalmi ájtatosságot: a névünnepét megelőző kilenc kedden labarum alatt vonultak fel a hegyoldalban épült kápolnájához, a szomszédos falvak népét is a példa követésére ösztönözve.

A kápolna történetét Tánczos Vilmos néprajzkutató imigyen foglalja össze: „Az 1661-es tatárdúlás idején a Hosszúaszóról származó Márk Jakab testvér a Kis–Somlyó-hegy déli oldalában a kökényesbe rejtőzve nézte végig a kolostor és a templom felégetését. Látta a felcsapódó lángokat, hallotta a jajveszékelést, szemtanúja volt a menekülők legyilkolásának vagy elhurcolásának. A tatárok ekkor négy ferencest gyilkoltak meg, négy másikat pedig fogságba hurcoltak. Márk Jakab testvért halálos félelem fogta el, és nehéz helyzetében Szent Antalhoz folyamodott. ígéretet tett néki, hogy ha a veszélyből szerencsésen megmenekül, akkor azon a helyen, ahol most tartózkodik, kápolnát fog építeni a tiszteletére. Ígéretét valóra is váltotta, és a tatárok eltakarodása után saját kezével építette fel a Szent Antal-kápolnát, a ma is álló kápolna ősét. A csíksomlyói gimnázium tanulóifjúsága 1720-tól kezdődően kereszt alatt vonult ki a kápolnához Szent Antal ünnepén.”

Védelem a boszorkányoktól

Több, állattartással kapcsolatos hiedelem kötődik névünnepéhez, egyes helyeken napján nem is fogták be a jószágot. Gyergyócsomafalván régebb az istálló ajtaját olyan magasságban kötötték át lánccal, hogy a havasra hajtandó marha könnyen átléphesse. Közben a gazda ezt mondta: legyetek erősek, mint a vas, tartsatok össze, mint a lánc, s Páduai Szent Antal őrizzen meg a vadállatoktól!

Napján a gyimesiek kilencszer mondtak el egy imát Páduai Szent Antalhoz és az „összes szentekhez” fohászkodva:

Gondviseljétek állatjainkat,

őrözzétek meg minden veszedelemtől!

Jövedelmet adjatok nekik!

Tejét, vaját, tejfelét hozzátok vissza!

Távolítsátok a boszorkányokat töllik,

minden ragadozó állatokat!

Őrözzétek meg minden betegségtől!”

A vetések oltalmáért is hozzá imádkoztak vihar közeledtével: „Térj meg, sátán, térj meg! Menj el kősziklákra, oda, ahol a fekete kókisok nem kikerílnek, és az emberek nem járkálnak. Áldott Páduai Szent Antal, térítsd meg, s őrözd meg a határainkat, s a vetéseket az égi háborútól!” Miután elmondták, fejszével keresztet húztak a földre, és a fejszét belevágták a kereszt közepébe. A múlt század közepe táján a székelyvarsági öregek még böjtöt tartottak a napján, és a kultuszával kapcsolatos imádságokat mondogattak.

Férjjósló ceremónia

Az embert és állatot egyaránt veszélyeztető orbánc – más néven Szent Antal tüze – gyógyítását ugyancsak ráolvasással vélték kieszközölni a régiek. A falu szegényeinek ezen a napon kenyeret osztottak. A nyomorgóknak szánt összeget napjainkban is a Szent Antal-szobrok melletti perselyekbe szokás elhelyezni.

Azt tartották, aki ezen a napon születik, az talpraesett és hosszú életű lesz. A lányokban még ennél is izgalmasabb kérdésként fogalmazódott meg leendő férjük kiléte, ezért – miután egész nap kenyéren is vízen böjtöltek – éjfélkor átlépték az ágyukat, kezükben tükörrel, amelyben a maguk által gyújtott gyertyafény mellett megláthatták a jövendőbelijüket. Rejtély, hogy a marhák óvásától milyen képzettársítás révén jutottak eleink erre a felismerésre…

Székelyföldön és a Barcaságban a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Páduai Szent Antal tiszteletére: Alsósófalva, Bekecs-tető (kápolna), Csíkcsicsó, Csíksomlyó (Szent Antal-kápolna), Erdőszentgyörgy, Illyésmező, Jávárdipataka, Körtvélyfája, Marosvásárhely (volt minorita templom), Nyárádmagyarós, Újtusnád, Ülke, Vargyas, Zernyest.