Fejtetőre állt a világ: Tóték

A világirodalom legjelentősebb drámai művei közül már sokat színpadra állított a Tamási Áron Színház társulata, és minden bizonnyal ezek közé sorolható a Bocsárdi László rendezte Örkény István Tóték című darabja is, melynek bemutatóját október 19-én, kedden 19 órától tartják a színház nagytermében.

A Tótékban összefonódik a komikus a tragikussal, a fennkölt az alantassal, az észszerű az értelmetlennel, de olyan lazán, fesztelenül, hogy úgy tűnik, nem más mindez, mint a legigazabb valóság. Egy bizarr alapötlet, néhány különös figura, és az abszurd határát feszegető groteszk helyzetek hosszú sora, melyek alatt az ember dől a nevetéstől, de közben érzi, hogy valójában a második világháború tragédiáját látja. A Tóték először kisregény formájában jelent meg 1966-ban, majd egy évvel később Örkény átdolgozta drámává. A mű valójában egy szürreális vízió a kiszolgáltatottságról.

Kiindulópontja a félelem, mely lassan őrületté változik, miközben az egész történetet átitatja a humor. Tóték egyetlen fia az orosz fronton harcol, és rábeszéli idegkimerültségben szenvedő felettesét, hogy szüleinél, Mátraszentannán pihenje ki a háború fáradalmait. Az őrnagy meg is érkezik a hegyi faluba, a Tót család pedig mindent megtesz, hogy a kedvében járjon, abban a reményben, hogy így az őrnagy pártfogása alá veszi majd gyermeküket a harctéren. Ebben az ártatlan családi történetben a huszadik század minden iszonyatát felvázolja a szerző, de az éles hangú kritikán túl ott van benne az együttérzés és a szeretet is, a tévelygések mögött mindvégig érződik a kisember jó szándéka.

A Tamási Áron Színház előadása nem konvencionális formában dolgozza fel Tóték történetét. A színpadkép rendkívül egyszerű, és talán épp ezért a drámai szövegen túl a kisregény is megjelenhet a produkcióban. A szereposztás is telitalálatnak ígérkezik. A főbb szerepekben Mátray Lászlót, Kónya-Ütő Bencét, D. Albu Annamáriát, Vass Zsuzsannát, Erdei Gábort, Nemes Leventét láthatja a közönség.