Az ilyennek ténylegesen olvasókalandot kell szervezni.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Fiatal koruk ellenére a meghívottak sokrétű, eredményeket szülő munkássággal büszkélkedhetnek, hiszen köteteik jelentek meg, és rangos folyóiratoknál, illetve intézményeknél dolgoznak szerkesztőként vagy más munkakörben. Éppen ezért kíváncsian várja, hogy az est folyamán többet megtudjon az irodalmi felfogásukról és életszemléletükről – jelentette ki köszöntőjében a házigazda szerepét betöltő Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
A szerzőkkel társalgó Horváth Benji költő, műfordító, slammer, a Hervay Könyvek-sorozat társszerkesztője javaslatára a találkozó első pillanattól fesztelen hangulatába beleilleszkedő felolvasással indítottak. Ily módon már az elején bepillanthattunk a könnyed – vagy talán csak annak tűnő – és súlyos gondolatok között egyensúlyozó szerzők alkotói világába. A beszélgetőtársuk által feltett kérdésekre adott válaszaikból pedig felsejlett az egyéniségük is.
Többek között megtudhattuk, hogy Fischer Botond szerint a tapasztalható megélhetési gondok miatt magyar nyelvterületen az írás nem egy olyan foglalkozás, ami napjainkban szakmává válhat, így hivatássá sem. Aki viszont mégis erre adja a fejét, az kötelességtudatból teszi. Gothár Tamás megfogalmazásában ez a fajta tevékenység nem hivatás, de nem lehet végezni elhívatottság nélkül. Mărcuțiu-Rácz Dóra úgy látja, az írás esetében a hivatás és szakma különválaszthatatlan.
Hogy meglenne-e az emberiség irodalom nélkül? Kiderült, hogy az értelmes életet egyikük sem tudja fantáziával dúsított történetek, nyelvi játékok, lényegében tehát irodalom nélkül elképzelni. Az is felvetődött, hogy van-e politikai költészet, művészet, és egyáltalán mit lehet annak tekinteni? Fischer Botond erre igennel válaszolt, hozzátéve, hogy kitűnő alkotások is találhatók közöttük. Ezek azonban nem a napi, közösségi oldalakon is nyomon követhető párt, hanem a társadalmi együttélés elmélete és gyakorlataként meghatározható politikához kapcsolódnak. Mărcuțiu-Rácz Dóra a hétköznapi értelemben vett politikától igyekszik magát távol tartani, de belátja, hogy bizonyos esetekben elkerülhetetlen a művekben visszatükröződő állásfoglalás. Go-thár Tamás szerint az alkotások esetleges politikai kicsengése helyzet- és személyfüggő.
Az ilyennek ténylegesen olvasókalandot kell szervezni.
Gothár Tamás:„miden reggel ugyanazzal indít „na și dragoste ai făcut aseară?”
van hogy előbb kérdezi dugtam-e és csak utána köszön
gyakran mesél a csajairól mostanában került egy oficsiál
családorvos szőke mosolygós mutatja a közös képeket”
Horváth Benji.
“egy kanál én, egy pakli tél.
az ördög is félve kefél.
unom már a döglött halat,
s a nyáridős vad sikolyokat.
ülünk a tűznél, te meg én,
két bukott paraszt.
a királynőnek a futárok épp
feldugnak egy fakanalat.”
“Mărcuţiu-Rácz Dóra „egy férfi megfogta a szórakozóhelyen,
de megbasználak, de megbaszta volna, de megbaszta,
ahogy a földre terült az ütéstől
és mindene csupa vér lett.”
Kultúra, magas, bravó, gyerekek.