Guzsalyas találkozó Apácán

Ünnepi hétvége zárult vasárnap az Olton túl fekvő, ezért már Brassó megyében található, de Erdővidékhez, a magyarsághoz annál inkább kötődő és ragaszkodó Apácán.

A falun Brassó irányába vagy hazafelé jövet többnyire csak átutazó erdővidékiek az egyik kanyarban egy táblát vehetnek észre „Történelmi központ” felirattal, mely a Nagyszer utca és az abban található evangélikus templom irányába mutat. Ha ide betér az ember, valójában egy élő múzeumban találja magát, ahol a rendszerint több száz éves házak és porták előtt idős emberek ülnek, s bár a falunak a jelen adatai szerint már csak egyharmada magyar, a hagyományainkhoz itt annál inkább ragaszkodnak, szinte azt mondhatni jobban, mint egy színmagyar településen.

Ezt a ragaszkodást hivatott életben tartani az Apáca, a magyarországi Apátfalva és a szerbiai Kisoroszi által életre hívott Guzsalyas találkozó is, melyet minden évben más-más település szervez meg, s melynek idén a 19. alkalmát itt, Apácán tartották. A találkozókhoz nyolc éve a magyarországi Csa­nád­apáca, illetve idén a szlovákiai Vízkelet is csatlakozott, így most már négy ország öt településének magyarjai találkoznak évente a Guzsalyason, hogy számot adjanak egymásnak életük alakulásáról, a magyarság sorsáról, és természetesen azért is, hogy együtt énekeljenek, mulatozzanak egyet úgy, ahogy azt csak a magyarok tudják.

A Guzsalyas találkozók múltjáról-jelenéről Simon Ilona helybéli tiszteletes asszonytól tudtunk meg részleteket. Simon Ilona elmondta, hogy az egykori fonók hangulatát, tartalmát idézendő adták a találkozóknak a Guzsalyas elnevezést, azzal a céllal, hogy a résztvevő települések meg- és bemutathassák egymásnak értékeiket, énekeiket, néptáncaikat, amikre a találkozók alkalmával szervezett, többórás gálaestek adnak alkalmat. Az apácaiakat ezeken a gálaesteken a helybéli ifjúsági- és néptánccsoport képviseli, melyben mintegy húsz pár táncol. A helyiek idén erdővidéki körúttal is kedveskedtek vendégeiknek, meglátogatták a Baróton található Erdővidék Múzeumát, a miklósvári kastélyt is. A korábbi években olyan is volt, hogy lovas túrát szerveztek számukra Erdővidéken.

Elmaradhatatlan része a találkozóknak a közös főzés is, ezúttal vasárnap délben állították fel az üstöket a Nagyszer utca egyik portáján a résztvevők, miután előtte közös ünnepi istentiszteleten vettek részt, és a falu evangélikus-lutheránus temetőjébe is kilátogattak. A temetői séta után az ünneplők a kegyelet koszorúit helyezték el a falu nagy szülöttének, Apáczai Csere Jánosnak az iskola előtt található szobránál, illetve mellette, Bartalis János költő kopjafájánál. Itt felcsendültek himnuszaink, és elhangzott Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című verse is.

Idén a temetőbe Bölöni László polgármester is a vendégekkel tartott, együtt hajtva fejet Varga Mihály, Bölöni János és Bölöni Gyula volt apácai polgármesterek sírjánál. Varga Mihályról szólva hangsúlyozta, hogy a romániai változások után ő volt Apáca első RMDSZ-es polgármestere, neki köszönhető az, hogy a falu a mai gyümölcsöző testvértelepülési kapcsolatokat kialakíthatta.

– A Guzsalyas találkozóknak van egy közös szimbólumuk, egy kopjafa, mely néhány éve egy Nagy-Magyarországot ábrázoló talapzatot kapott. A kopjafát ezúttal a vízkeletiek vitték magukkal, jövőben ők szervezik a találkozót – tudtuk meg Simon tiszteletes asszonytól, aki hozzáfűzte, köszönet illeti az apácaiakat, akik derekasan kivették részüket a találkozó mintegy kétszáz vendégének ellátásában. Ők nemcsak vendégszeretetből, de az összetartozásból, illetve a magyarság értékeinek őrzéséből is példát mutattak.