Gúzsba kötve táncolni

Nem túl optimistán néznek a 2019-es év elé a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság munkatársai, hiszen amúgy is szűkös költségvetésük lefaragására kaptak felsőbb utasítást, pontosan pedig majd félév után fogják tudni, mennyiből kell gazdálkodni. A műemlékek jövője is sok helyen kérdéses.

A hivatal 594 műemléket tart nyilván, amelyből 306 A besorolású, 288 B kategóriájú, ezenkívül 141 régészeti lelőhelyet, 436 műemlék épületet, köztéri szobrokat és temetőket felügyelnek – tudtuk meg a művelődési igazgatóság vezetőjétől, Kelemen Antóniától. A megyei intézménynek csak kisebb horderejű döntésekben van önálló döntési joga, mint például egy tábla vagy távközlési felszerelés telepítése egy besorolt épületre, vagy rendeltetésének megváltoztatása, a B kategóriás műemlékeken végzett beavatkozások ügyében a három megyében illetékes brassói regionális bizottság javaslatait figyelembe véve dönthetnek helyben. Országos jelentőségű (A kategóriás) műemlékek ügyében csak Bukarestben járhatnak el – részletezte az igazgatónő a hivatal jogköreit. Foglalkozniuk kell még a régészeti lelőhelyek beazonosításával, illetve műemlékek állapotfelmérésével, a körü­löttük levő védelmi övezetekben történő bárminemű munkálat felügyeletével.

Kirívó eltérésről az általuk engedélyezett, illetve előírt tervektől nem tud, felelte az esetleges visszaéléseket, szakszerűtlen beavatkozásokat firtató kérdésünkre. Legnagyobb gondjuk azzal adódik, hogy az országos műemlékjegyzék 2020-ban esedékes frissítéséhez törölniük kellene a nyilvántartásból sok éve lebontott-elpusztult épületeket, ám ez rendkívül bonyolult. Az 1990-es években felkerültek a jegyzékbe 20. századi, fából épült lakóházak is, de ma már a volt tulajdonosok sem élnek, a bűncselekménynek elkönyvelt műemlékpusztítás is elévült. Tárgyi tévedéseket is javítani kell az említett jegyzékben, például a márkosréti görögkeleti templom 15. századiként szerepel, holott a 19. században épült.

Hogy miért is nem lehet viszont újabb műemlékeket is felvezetni e listára, azt Csáki Árpád szaktanácsos magyarázta meg. Igen alapos, szakértői felméréseknek kell megelőzni a besorolást, a költségek a tulajdonosra – sokszor az egyházra – hárulnának. Magánszemélyek ezért, meg a felújításoknál teljesítendő rengeteg feltétel miatt nem sietnek ezt kérvényezni, de akár meg is támadhatják a hivatal erre irányuló törekvését a bíróságon.

Az igazgatóság minden esetben az együttműködést keresi a műemlék tulajdonosokkal, ahol lehet, segíteni igyekszik, nem pedig büntetni. Kérésükre a szacsvai református templomban a tulajdonos eltávolította a gombafertőzött faanyagot és vakolatot , de a komoly statikai gondok orvoslására már nincs kerete. Az állam pedig 2017 végén „megfogadta”, magántulajdonban levő épületre nem költ. Patthelyzet.

Jelenleg magyarországi kormánytámogatásból folynak munkálatok több, így a sepsiszentgyörgyi és gidófalvi református templomnál, és készülnek a tervek uniós pályázatokból a nagyajtai, dálnoki, lemhényi istenháza felújítására. Tavaly egy szebeni műemlékvédő társaság kérte a kőröspataki veres barátok kápolnájának romjánál a sürgősségi, állagmegóvó beavatkozás engedélyezését, de menet közben elhalt a dolog, pedig egy ilyen folyamatot nem lehet leállítani – tudtuk meg az illetékesektől.

A kormány által meglebegtetett decentralizáció is késik, a jövő-menő miniszterekkel, pénz híján, merev törvényekkel gúzsba kötve kell táncolniuk a műemlékvédőknek (is).