Györkös Mányi Albert művei közszemlén

Kedden, október 18-án este Baróton, Erdővidék Múzeumában nyitották meg Györkös Mányi Albert, 1922–1993 között élt, tordaszentlászlói születésű zenetanár-festőművész kiállítását, melyre, mint elhangzott a megnyitón, születésének 100. évfordulója alkalmából, a nevét viselő emlékév keretében került sor.

A megnyitón Hoffmann Edit, a múzeum korábbi munkatársa csodának, meseszerűnek nevezte a kiállítás létrejöttét, azt, hogy a mifelénk alig ismert Györkös Mányi festményeit végre a baróti közönségnek is meg tudják mutatni. A festő életéről és a nevét viselő emlékházról Kós Katalin, a baróti Városi Művelődési Ház egykori igazgatója, jelenleg a kolozsvári Györkös Mányi emlékház vezetője beszélt. Tőle tudtuk meg, hogy Györkös Mányi 40 évesen fogott először ecsetet a kezébe, felesége, Jakab Ilona festőművész biztatására. „Műteremlakását, többek között 169 festményével együtt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületre, ezen keresztül pedig a kolozsvári és az erdélyi magyar közösségre hagyta” – mondta.

Biztatott arra is, hogy aki Kolozsváron jár, látogassa meg a főtértől alig öt percnyi járásra, a Majális (Republicii) utca 5. szám alatt található, 1994-ben megnyílt emlékházat. Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője, a kiállítás kurátora Györkös Mányi művészetéről beszélt, és reményét fejezte ki, hogy az emlékév során ismertebbé válik a művész, akinek egyébként 30, magántulajdonban levő művét is begyűjtötték az emlékév kiállításaira. „A Kék madonna című festményét például a baróti közönség láthatta először” – tudtuk meg tőle. Ugyanakkor ő is méltatta Kós Katalinnak a festő hagyatékának gondozása érdekében kifejtett munkásságát.

A festményekről a már-már letűnt egyszerű, de nagyszerű erdélyi falusi tájak, templomok, arcok köszönnek vissza egyedi szín- és formavilágban, úgyhogy, aki szereti a festményeket, nézze meg ezt az egyébként november 23-ig látogatható kiállítást, biztos nem fog csalódni Györkös Mányi Albert munkáiban. A jól sikerült kiállításmegnyitón a Bujka énekegyüttes tagjai is énekeltek, a kolozsvári Borsarock italbolt jóvoltából pedig bort is kóstolhattak a műkedvelők.

A kiállításmegnyitót követően, immár a művelődési házban, Székely Árpád székelyudvarhelyi földrajztanár kalauzolásával Erdély falvainak nosztalgikus világából képzeletben a Kárpátok hegygerincére utazhattak a Tortoma Önképzőkör előadásán is résztvevők. Székely Árpád újabb könyvének, a több mint 350 fotót tartalmazó Tájak, tavak és virágok az Erdélyt ölelő Kárpátokban alcímet viselő, Tündérkert a hegyek között című fotóalbumának fotóit vetítette le a közönségnek. A remek fotóalbum, melyet az előadás után elkészítési áron meg is lehetett vásárolni, a Radnai-havasoktól a Retyezátig terjedően mutatja be a Kárpátok lenyűgöző tájait, kiemelve, mint címe is mutatja, a glaciális tavak, a havasi rétek és tájak elképesztő változatosságának gazdagságát, melyekről, valamint a fotók készítésének körülményeiről a szerző részletekbe menően mesélt a baróti közönségnek.